Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Előadások - A szemészet békében és háborúban (Balassa-előadás 1917. okt. 14.)
38 rik azon esetek, amidőn Macedóniából 48 óra alatt a klinikára érkeznek a német katonák. Ezzel szemben, fájdalom, az is előfordul, hogy 1915-ben sérült, ma már rokkant katona szemében találunk két éven át észrevétlenül maradt idegen testet. A klinika mindennapi gyógyító munkája mellett a tudományos búvárkodást sem hanyagolhatjuk el. Az új klinika laboratóriumai erre megadják az alkalmat. Sajnos, a háború három éve e munkásságot nagyon megnehezítette, de abban nem hagytuk. A szem kórszövettanát a szemklinikái laboratóriumok művelhetik, a bakteriológia nálunk éppen úgy áll a diagnostika, mint a therapia szolgálatában ; a kötőhártya gyulladásainak differenciális diagnostikájában éppen olyan nélkülözhetetlen, mint az operálások előkészítésében. A serologia az aetiologia szolgálatában áll, a Röntgen pedig különösen az idegen testek lokalizálásában igen értékes eszköznek bizonyult. Általában a klinikai laboratórium éppen olyan nélkülözhetetlen szükséglet, mint az operáló és kezelő. A klinika munkássága az oktatás terén éppen olyan fontos, mint a gyógyítás és a tudományos búvárkodás. A fősúlyt a betegen való oktatásra helyezem, napról-napra 10—15 beteget mutatok be és vezettetek körül az ezen demonstrációra alkalmas tanteremben. Utána rendszeres előadást tartok, amit a tárgy természete és hallgatóinak igénye egyaránt megkíván. Az operálások bemutatása, a klinikai beteglátogatás, a szemtükrözés, a járóbetegek rendelésében való részvétel már csak csoportonkint történhetik. A munka értékes kiegészítői a magántanári kollégiumok. Az oktatásban arra törekszem, hogy az elemi ismereteket minden egyes hallgató megszerezze, de emellett azok igénye is kielégítést nyerjen, akik e szakmával alaposabban óhajtanak foglalkozni. 1 ermészetesen utóbbiak kiképzése külön és későbbi feladat. Tulajdonképpen minden szemész-specialistának előzetesen physiologiával, kórbonctannal és kórszövettannal, belgyógyászattal és sebészettel kellene alaposan foglalkoznia, mielőtt a szemészet speciális műveléséhez fogna. E postulatum ma még csak pium desiderium. A specialistaképzés talán egy szakmánál sem olyan nehéz, mint a szemészetben, különösen annak operativ részében. A szemoperációk igen finomak, kényesek. Ezek végzéséhez mindenek előtt veleszületett talentum kell : nyugodtság, lélekjelenlét, könnyű, biztos kéz. Lépésről-lépésre lehet csak a szemtekén végezendő műtétekbe a kezdőt bevezetni, hiszen néhány milliméternyi tévedés a szem elpusztulását vonja maga után. És mégis megoldható a feladat, ha kérlelhetetlen szigorral és őszinteséggel választjuk ki az arra alkalmas embert és nagy türelemmel vezetjük be fokonként, a kevesebb biztonságot igénylő kisebb műtétekről a nagyobbakhoz, a felelősségteljesekhez. Mindezt a beteg kára nélkül kell megtennünk. Ha kellő körültekintéssel járunk el, akkor a segédszemélyzet operálásainak vesztesége nem haladja meg a professzorét. A trachoma ügye. Egyike a legelterjedtebb népbetegségeknek a trachoma, mely az iskoláztatást megbénítja, a családfenntartót munkaképtelenné teszi s a véderőt megcsorbítja. A rendszeres küzdelmet 1884-ben Feuer Nátán kezdeményezte. Az ő javaslatára alkotta meg a törvényhozás az 1886-iki V. t.-c.-et,
