Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Előadások - A szemészet békében és háborúban (Balassa-előadás 1917. okt. 14.)
30 «Neve ünnepelve volt, mint Deák Ferencé, elhunytét az egész országban, de annak határán túl is gyászolják.» Wattmann nyilatkozatában azt mondotta, hogy : «Mint orvos és Operateur egyenrangú, minden egyetem büszke lehetne reá.» Mint tanárt, tanítványai nemcsak tisztelték, hanem szerették is, ez 23 éves tanári jubileumán kifejezésre is jutott. A tanítványok által rendezett ünnepen Eötvös József személyesen résztvett, felejthetetlen Erzsébet királynénk ajándékul gyűrűt küldött; utolsó útjára a koporsójára helyezett koszorúk szalagjait Lónyay Menyhért és Horváth Boldizsár miniszterek tartották. Azóta nagyot változott nálunk a világ. Balassa hármas tanári feladatának fényes betöltése nem merítette ki munkaerejét. Résztvett az «Orvosi Hetilap» megalapításában s kezdeményezője s majd elnöke a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak. 1848-ban báró Eötvös József, az első független magyar kormány vallás-és közoktatásügyi minisztere az egyetlen magyar egyetemen az orvoskari tanügyek igazgatásával bízta meg. E működését jóformán meg sem kezdette, börtönbe került, tanári állásától megfosztották, de betegei még börtönében is felkeresték, hol gróf Batthyány miniszterelnök sebét is kezelte. Betegei csakhamar kinyitották börtöne ajtaját is. Tanszékét visszanyerte s 1868-ban az alkotmány helyreálltával újból ő lett Eötvös legmeghittebb, legbefolyásosabb tanácsadója. Pro- grammját saját szavai legjobban jellemzik, amidőn azt mondja : «Nemzeti jólétünk és boldogulásunk egyik főtényezó'jét a tudományban és ismeretekben való haladás és otthonosság képezik, melyek csupán ernyedetlen munka és ihlett szorgalomnak gyümölcsei». (1863). 1867 márciusában Balassa, Jendrássik Jenő, Korányi Frigyes és Marku- sovszky emlékiratot nyújtottak be, mely az ország közegészségi és orvosi ügyeinek rendezéséről szól. Ez emlékirat oly programmot tartalmaz, mely ma is bátran szolgálhatna a ma annyit emlegetett közegészségügyi minisztérium munkaköréül. Ezen emlékiratban található az országos közegészségügyi tanács létesítésének terve, melynek megvalósításakor annak első elnökévé nevezték ki. Az orvosi rend sorsát szívén viselte. Már 50 év előtt azt mondotta, hogy «a magyar orvost sem a szokásos közérzületi irány, sem a törvény nem helyezik azon polcra, melyen a tudománynak áldozatokkal járó ápolásához és műveléséhez lehetne járulni». E tekintetben nálunk azóta sem változott meg a helyzet. Balassa 1868 december 9-én 36 éves korában hirtelen meghalt. Programmja megvalósulatlan maradt. Balassa tudós, művész és államférfi volt. Balassa az Operateur, a tudományos munkás, az oktató tanár az egyetemi tanszéken tovább él, Balassa az államférfi közéletünkből eltűnt! Halála után barátai s elsősorban Korányi Frigyes még egy ideig jelentékeny befolyást gyakoroltak a közügyekre, de azután a tudomány képviselőinek irányítását igyekeztek áttörhetetlen mesterséges akadályokkal elhárítani.