Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Előadások - A szemészet egyetemi oktatása (Székfoglaló előadás 1900. szept. 23.)
9 Sokkal gazdagabb az alkalom a másik módra, amidőn a szem másodlagosan betegedik meg. Ennek számtalan nyilvánulási alakja van. A kanyaró akkor okoz kötőhártyahurutot, amikor a bőrexanthema még meg sem jelent, a hólyagos himlő a bőr bántalmával egyidejűleg jelenik meg a kötőhártyán vagy a szarúhártyán ; a syphilis a szivárványhártyán, érhártyán, ideghártyán kórjellemző alakban mutatkozik, sőt az öröklött syphilis : a lues hereditaria tarda is okozhat a szarúhártyán a keratitis interstitialis diffusa képében jellemző elváltozást. Az ideghártya az alkati betegségek érzékeny jelzője : a cukorbetegség, a fehérvérűség, a fehérjevizelés typusos kórképeket idéznek elő. Az agydaganatnak a látóidegfő pangásos gyuladása a legállandóbb és legbiztosabb tünete. Az egyszerű látóidegsorvadás évekkel, néha évtizedekkel megelőzi a gerincvelősorvadás egyéb jelenségeit az aorta és ágainak hypoplasiája eddig nem ismert biztos tünetét sikerült a retina erein kimutatnunk. A mcotin-, az ólommérgezést a színes látótér pontos vizsgálata deríti ki s ugyancsak a látótér hemianopiás jellege pontosan lokalizálhatja az agybántalmat, sőt a serdülő korban kimutatható centrális látótérskotoma egyéb külső ártalmak hiányában kideríti egy szomorú családi betegségnek, az öröklődő látóidegsorvadásnak jelenlétét. A pupillák Arsyl Robertson nevét viselő tünete a központi idegrendszer két súlyos bántalmának, a paralysis progressivának s a tabes dorsahs- nak árulója. Sőt, ha az alapbántalom látszólag meg is gyógyult, még mindig jelentkezhetnek utóbajok, így a diphtheria után alkalmazkodási bénulás, influenza után neuritis optica vagy tenonitis, syphilis következtében szem- Jzombénulások. Az összefüggés tehát olyan sokszoros, hogy az kiterjed a szem minden alkotórészére s így a szembajok jelentőségükben sokat nyertek. A szervezet betegségei nyitott könyvet képeznek, de a könyv soknyelvű s az orvosnak minden nyelvet értenie kell, hogy elboldoguljon. Nincs borzasztóbb, mintha az orvos, kit segítségül hívnak, tanácstalanul áll a beteg előtt s viszont semmi sem nyújthat nemesebb örömet, mintha a legtökéletesebb szervezetbe bepillantva, annak törvényeit tanulmányozhatjuk, működésére befolyást gyakorolhatunk, a nagy mesternek, a természetnek a gyógyításban segítségére siethetünk. Hogy a szemészet, amint azt Graefe 1865-ben mondott beszédében is kifejtette, az orvosi tudományok talaját olyan sokszorosan megtermékenyítette, annak kettős forrása van. Egyrészt a szem legmegbízhatóbb érzékszervünk számára a mélyéig hozzáférhető, a látóidegfőt egy valódi agyrészletet, valamint a retina vérkeringését átlátszó falakon át, húszszoros nagyítás alatt tanulmányozhatjuk, másrészt működése fáradságos, de eredményes kutatás folytán a részletekig ismeretes. Ennek következtében nemcsak a kórbonctani elváltozások és klinikai leletek teljesen fedik egymást, hanem a pathologikus folyamatnak a physiologikusból való alakulása annyira szembeszökő, hogy a legkisebb elváltozások mathematikai formulákban kifejezhetők. Mindezekhez járul, hogy a szem a kísérleteknek is hozzáférhető s így az észleléshez ezen tökéletesebb természettudományi módszer is társul. Elég a kísérleti keratitisre utalnom, mely a gyuladásrol alkotott fogalmaink tisztázásához nagy mértékben hozzájárult.
