Göttche Oszkár dr.: Csecsemő és gyermekgyógyászati repetitorium (Budapest, 1924)
Táplálkozási zavarok ex infextione
65 Parenteralis infectiok. Míg az előbbiekben a bacteriumok támadása a gyomorbél- csatcrna ellen irányult, addig parenteralis iníectio alatt mindenféle megbetegedést érthetünk, mely a gyomorbélcsatornán kívül a szervezetet bármely részén megtámadhatja — azonban mégis táplálkozási zavart idéz elő, mert a szervezet toleran- tiáját lecsökkenti, az emésztés zavart marad, aminek hasmenés az eredménye. Az alimentaris eredetű táplálkozási zavarokat diaetával meggyógyíthatjuk, azonban parenteralis ínfec- tióknál először magát az infectiót kell megszüntetni s akkor gyógyul a hasmenés is. Tekintettel arra, hogy az ilyen ínfec- tiók huzamosabb ideig szoktak fennállani, nagyon gondos alimentaris kezelést igényelnek, mert különben a legsúlyosabb atrophia fejlődik ki és a parenteralis infectio súlyosságát csak növeli a kifejlődött alimentaris ártalom. A parenteralis infectiók között leggyakoribbak: 1. Légutak hurutos megbetegedései. Ezeket már ismerjük. 2. Otitis media. Igen gyakori csecsemőkorban, mert a tuba Eustachii rövid, a tuba tág, a csecsemők gyakran kapnak anginát és a garat nyálkahártyájának gyulladása reáterjed a tubákra. Az otitis kétféleképen szokott fellépni. Az első typus vehemens tünetekkel jár, a csecsemő erősen nyugtalan, élesen sikoltoz, erősen lázas. Angina, coryza kapcsán lép fel. A másik typus subjectiv tünetek nélkül szokott lefolyni főleg atrophíás csecsemőknél. A praxisban főleg az előző fontos. Jól jegyezzük meg: ha egy csecsemő lázas és a láz okát nem találjuk, mindig gondoljunk 2 betegségre u. m. otitísre és pyelííisre. Az otitis therapiája a paracentesis, mire a tünetek rohamosan megjavulnak. A fülfolyás speciális kezelést igényel. 3. Pyelitis. Szintén igen gyakori megbetegedés, főleg leányoknál. Escherich mutatta ki, hogy a megbetegedés 70— 80%-ban leányoknál fordul elő. Itt főleg az u. n. ascendáló fertőzés szerepel. A székben levő colik ugyanis a tág és rövid urethrán keresztül felvándorolhatnak a hólyagba, sőt a pye- lumba is. Szerepel még az u. n. descendáló fertőzés is, Bessau a csecsemők orrában és szájában mutatott ki colikat és szerinte innen jutnak a véráramba. Belekerülhetnek a véráramba coli bacillusok a bélből is, ha a bél fala áteresztőbbé válik. Czerny kimutatta azt is, hogy a vastagbél és a jobb vese nyirokösszeköttetéssel bír, tehát nemcsak a véráram segítségével, de nyirok utakon keresztül is juthatnak coli bacillusok a pyelumba, amely a fertőzésre nagy fogékonysággal bir. Valószínűleg a fertőzésnek mind a három útja megvan. Leányoknál főlég az első jön számításba, mig fiúknál ez elesik. Kórbonctanilag macroscopice sokszor semmit sem látunk, de a pyelum hurutja mikroscopice kimutatható. Ezenkívül ve- seoedemát, vesetályogokat is láthatunk. A pyelitis felléphet önállóan, társulhat influenzához, anginához stb. Rendszerint magas láz áll fenn. A láz különféle typusu, legrosszabb progno- sisu az intermittáló typus. Kolikaszerü fájdalmak, meningitis5
