Göttche Oszkár dr.: Csecsemő és gyermekgyógyászati repetitorium (Budapest, 1924)

Táplálkozási zavarok

Tejártalom.

Pontosan körülírt, könnyen diagnostizálható és kezelhető betegség. Tejártalmat kapnak:

1. Oly csecsemők, akik baktériummentes, higitatlan tejjel, vagy kishigitású tejjel tápláltattak, amelyben egyúttal kevés volt a szénhydrát.

2. Ha valamely parenterális zavar következtében a csecsemő tolerantiája csökkent és a régi tej hígítást már nem bírja el.

3. Koraszülöttek.

4. Exsudativ csecsemők, ha nem is minden esetben,

5. Inanitío után is kifejlődik te jártalom.

A ,,tolerantía“ fogalma Finkelsteintől származik. Azt értjük alatta, hogy a csecsemő a táplálék quantitativ változásait bizonyos mértékig elbírja baj nélkül. Van tehát quantitativ tolerantia, ami alatt azt értjük, hogy a táplálék mennyisége bizonyos határon belül úgy növelhető vagy csökkenthető, hogy az a csecsemőre nem káros. A qualitativ tolerantia pedig azt jelenti, hogy a táplálék egyes alkatrészei (fehérje, zsír, szén- hydrátok) bizonyos mértékben felcserélhetők. Minél idősebb a csecsemő és minél helyesebben volt táplálva, annál nagyobb a tolerantiája. Azt a távolságot, amelyen belől a táplálék úgy le, mint felfelé megváltoztatható, tolerantia szélességnek nevezzük. Egészséges, idős csecsemőknél a tolerantia szélesség nagy, fiatal, vagy táplálkozási zavarban szenvedőnél ellenben erősen megszükül.

Tejártalmat főleg télen, intelligensebb szülők gyermekeinél találunk. Tünetei: 3 főtünete van: 1. szappanszék és obstipatio

2. sulygörbe ellaposodása,

3. ammóniák szagu vizelet. Ezen három főtünet mellett még feltűnő az, hogy a csecsemő nyugtalanabb, alvása felületes, agilitása csökkent, hamar sír, végtagjai petyhüdtebbek, tónusa, turgora csökkent, a has me- teorisztikus lesz, mert a hasfal izmainak tónusa is csökkent.

I. Tápl. zavarok ex* alimentatione.