Göttche Oszkár dr.: Csecsemő és gyermekgyógyászati repetitorium (Budapest, 1924)

I. Physiologiás rész

I. Physiologiás rész

1 A természetes táplálás.

A csecsemő természetes tápláléka az anyatej. Éhez a csecsemőnek joga van, maga készítette magának még az intrauterin életben, a placenta hormonjai által megindítván az. emlők működését. A csecsemő szája is szopásra van berendezve. Nincsenek fogai amik a szopást akadályoznák, az alveolarís nyujtványok alacsonyak, nyelve, főleg nyelvgyöke vaskos, szái- boltozata magas. Hogy szopásnál a pofákat ne aspirálja, arra szolgál a Bíchat-féle zsírpárna, mely a rágóizmok külső felszínén helyezkedik el. Jellemző rá, hogy kevesebb benne a palmitín és stearinsav és több az oleinsav. A csecsemő leso- ványodáskor bőralatti zsírrétegét igen nagy fokban elveszítheti, azonban a Bichat zsírpárna még akkor is megmarad és feltűnően kidomborodik a sovány arcon. A csecsemő ajkai is párnázottak (membrana gingivalis). Ezen anatómiai sajátságok magyarázzák meg a szopás mechanismusát, mely 3 phasis- ból áll:

1. A csecsemő a bimbót, a bimbó környékét beveszi a szájába, nyelvét felnyomja a szájpadláshoz. Az ajak párnája és a gingivák megduzzadnak és légmentesen elzárják a szájat, amit a muse, orbic. oris is elősegít.

2. A csecsemő homoritja a nyelvét, miáltal légüres tér keletkezik, ami szívó hatást gyakorol a bimbóra. Ezáltal a ductus deferensekből a sinusokba, innen a ductus lactiferíbe kerül a tej.

3. A csecsemő ráharap a bimbóra, mire annak izmai össze- huzódnak és activ működésükkel kifecskendezik a tejet.

A csecsemő az első 5 perc alatt szíjjá a legtöbbet, 15—20 perc alatt a csecsemő rendszerint jóllakik. A szopási idő normálisán tehát legfeljebb 20 percig tart. Természetesen sok csecsemő van, aki ennél hosszabb ideig szopik, ilyenkor vagy az emlőben, vagy a csecsemőben van valami hiba.

A szopás centruma a nyulvelőben van és a facialis, hypo- glossus, továbbá a trigeminus magvaival van összeköttetésben.