Göttche Oszkár dr.: Csecsemő és gyermekgyógyászati repetitorium (Budapest, 1924)
I. Physiologiás rész
14 hit szerint minél duzzadtabb a csecsemő melle, annál több teje -van az anyjának. Ez terhességi reactió. Ugyanaz a hormon, mely a placentából kiindulva az anyánál a tejelválasztást megindítja, az intrauterin életben az anya vérével a magzatba is eljut és ott ugyanazt a hatást váltja ki. Az újszülöttek mastitise magától visszafejlődik és semmiféle beavatkozást nem igényel. Ha nyomkodjuk, könnyen fertőzzük a mellett (erysipelas). Terhességi reactio a leányoknál észlelhető vaginalis vérzés is, mely a 6—7-ik napon szokott bekövetkezni. A vérzés a méhből indul ki, melynek nyálkahártyája duzzadt, vérbő. A vulvák és clitoris is duzzadtak és fehér váladékot secernálnak. Icterus neonatorum: A 2—5 napon kezdődik az arcon és onnan halad lefelé. Három fokát szoktuk megkülönböztetni: 1. Icterus benígnus. A bőr kissé sárga. Sclera, tenyér, talp szabad. A csecsemő jól fejlődik, jól hízik, a Budin görbét adhatja. Egy hétig tart. 2. I. mediocris gradus. A csecsemő igen aluszékony, étvágytalan. Bőre kifejezettebben sárga. Súlya nehezen emelkedik. 4—6 hétig tart. 3. I. gravis. Erős súlycsökkenés, hasmenés, igen magas, vagy subnormális temperatura. Rövid idő alatt halálhoz vezet. A három fok között állandó az átmenet. Az első 2 fokban a Gmelín-próba negativ, a szék nem acholiás. A Gmelin azért negativ, mert az epefesték rögökben válik ki. Kórboncolásnál a lép, vese, főleg a máj nem olyan sárga, mint a felnőtteknél. Az icterus neonatorum keletkezését sok theoria magyarázza, Czerny pl. mindhárom fokot pathologiásnak tartja. Szerinte a legenyhébb alak is mítigált sepsis. Szerinte a Semmelweis előtti időkben, mikor még az asepsis nem volt meg, sokkal több és sokkal súlyosabb icterus neonat, fordult elő. Kórházi takarítás, rendezés után szintén csökken az icterusok száma. Czerny szerint enteralis infectio az oka, mely a vérbe ment át. Ma azonban Czerny-vel ellentétben a könnyebb alakokat physiologiásnak tartjuk, Haepatogén theoriák szerint az újszülöttben nagvfokú vö- rösvérsejt pusztulás van. Sok bilírulin keletkezik, mely a májban pang és ezért a vérbe kerül, A haematogén theoriák szerint nincs szükség a máj szerepére, mert a májon kívül is keletkezhetik sok epefesték és jut ki a szövetekbe. Ha újszülöttek vérét a Hymans van Den Bergh methodussal nézzük, ükkor indirekt reactiót kapunk a legtöbb esetben. A reactio az Ehrlich-féle diasoreactióra prompt bekövetkezik — vagyis direkt — akkor, ha az epe passirozta az epe- utakat, ez a mechanikus icterusnál fordul elő. Ha nem következik be a reactio egy órán belül, vagy ha csak alkohol hozzáadására jelentkezik, akkor indirektnek nevezzük. Az indirect reaktio pl. a haemolytikus icterusnál látható. Aschoff szerint nemcsak a máj, hanem az egész reticulo endothelialis apparatus képez epefestéket. (A reliculoendoth. app. áll a máj kup- fersejtjeiből a lép, csontvelő, nyirokmírígyekben levő endoth. sejtekből).
