Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Részletes élettan - Első szakasz. A táplálkozás - I. Az emésztés - 3. Az emésztés vegyművelete - B) A gyomorbani emésztés
80 Az emésztés. cukorrá való változtatásához sokkal több időt igényelvén. E vegyi hatás maga erjedési folyamat, melynél a váladék fehérnye- részei játszók az erjesztő szerepét. B) A gyomorbani emésztés. « 78. §. A gyomortakhártya szövete. Az emberi test legmirigydúsabb takhártyája a gyomorban van. Szorosan egymás mellett vannak tömlőszerü mirigyei , az úgy nevezett gyomornedvmirigyek (Labdrüsen), melyek nyílásai a takhártya fölszinén apró nyujtványok által vannak elkülönítve. A takhártya fölszinét a gyomornedvmirigyek legfelsőbb részébe hatoló hengersejtek födik. A gyomornedvmirigyek tömlője kövezethámsejtekhez hasonló, de lá- gyabb s magcsás bennékii, gömbölyded vagy szögletes sejtekkel telt. E sejtek, melyek a gyomornedvmirigyek sajátképpi elválasztó sejtjei, gyomornedvsejteknek neveztetnek. A gyomorcsuk tájoni takhártya külalakra nézve a gyomornedvmirigyek- hez hasonló mirigyekkel ellátott, melyek gyomornedvsejteket nem tartalmaznak; e helyett azonban hengersejtes belhámmal födvék és gyomornyá k-m irigyeknek neveztetnek. 79. §. A gyomor váladékai. A gyomor takhártyája és mirigyei külön saját váladékkal bírnak. A takhártya váladéka : t. i. a gyomornyák folytonosan, a mirigy váladék azonban: a gyomornedv csak emésztés alatt, vagy izgatás következtében választatik el. A gyomornyák részint a gyomorcsuk táján levő nyákmirigyek váladéka, részint a gyomor egész belfölszinén elterjedt hengersejtes b e 1 h á m szétfolyásának eredménye. Állománya szívós , közömbös vagy égvényes vegyhatásu, nyákonyadús , és részint a takhártya fölszinét, részint az emésztetlen étkeket takarja. A gyomor nedv a gyomornedvmirigyek kizárólagos terménye, savanyú vegyhatásu tiszta hig folyadék, a fehérnyeféléket feloldja és az áthasoníthatásra képesíti, s ezért a gyomor egyetlen emésztő váladéka. A rendes viszonyok közt elválasztandó gyomornedv meny-
