Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Részletes élettan - Első szakasz. A táplálkozás - I. Az emésztés - 3. Az emésztés vegyművelete - A) A szájürbeni emésztés
78 Az emésztés. A bélsár kiürítését a végből erős kör-, és hossz- izomrostjai eszközük, ezek összehúzódásakor a végbél zárizmait képező sima és harántcsíkos izomrostok ellazulván. Segíti a bél izmainak tevékenységét a rekesz, és a has izmainak összehúzódása is (hassajtó). 3. Az emésztés \ egy mii vele le. A) A szájürbeni emésztés. 74. §. A szájür szövete. A szájür takhártyája dús edények- és idegekben, nem különben edénykacsok és idegvégekkel ellátott szemölcsökben, szövetére nézve megközelíti a vele folytatólagosan érintkező külbört. A takhártyában és alatta levő fürtalaku mirigyek kivezető csövecsei egy nagyobb, a takhártyát átfúró s a szájürbc nyíló kivezető csőben egyesülnek. A szájür kisebb mirigyei tak- mirigyeknek, a nagyobbak nyálmirigyeknek neveztetnek. A csak két vonalnyi átmérőjű takmirigyek a szájür takhártyája alatt egyes tájakon körülirtan fordulnak elő, mint az ajkaknál, a pofrészen, a kemény és lágy száj pádon, a nyelvgyökön és szélein. A nyálmirigyek (fültő-, áll- és nyelvalatti mirigyek) egyedül térfogatuk és kivezető csövük nagyságánál fogva különböznek a takmirigyektöl. 75. §. A szájür váladékai. A tak- és nyálmirigyek váladéka (secretum) kissé zavaros vizszerü folyadék. E zavarossága részint a takhártya hámsejtjei, részint pedig a vér és nyirk színtelen sejtjeihez hasonló sajátságos sejtek által okoztatik, melyek nyák- vagy nyálteste- cseknek neveztetnek. A száj váladékának szilárd részbeli tartalma igen csekély, legfölebb 1%, s ennek is egy negyede, sőt néha fele ásványrészekből, u. m. sósavas és vilsavas égvények és földek- s kén- cyankaliumból áll. Továbbá találunk égvény- és mész-összeköt- tetéseket a nyál fő szervi alkatrészével, a fehérnyenemü n y á- lonyával (ptyalin), melynek égvénynyeli egyesülése okoz
