Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 3. A szervezetek tenyészése - B) A nemi- vagy ivartenyészés
Az ivarkülönbség. 63 nak. Az ivartalan- és ivartenyészés ezen váltakozása vagy cseréje alatt azután legtöbb esetben az ivarnemzéssel szaporító egyé- nek szervezete eltér az ivartalan teeyészés útján szaporító egyének szervezetétől. Az ily állatfajnak egész életfolyama ennél fogva két vagy több ivadékra oszlik, melyek közül az ivaros nemzedék közönségesen ivartalan tényészésböl, az ivartalan nemzedék pedig ivartenyészésböl származik. Ezen ivartalan te- nyészés és ivarzás útján szaporító, egy és ugyanazon fajbeli egyének ily váltakozó és szabályos egymásra való következése neveztetik n e m z e d é k- vagy ivadék cserének. Az cgy-egy fajban mutatkozó ivadékcseréhez hasonlókig bizonyos állatoknál ivaros és ivartalan szaporítás egy és ugyan - azon egyénben is előfordul. Legfontosabb e tekintetben a termékenyítés által és termékenyítés nélkül kifejlődő peték termő - dése közötti váltakozás , a mint ezt több rovarnál, különösen a méhnél találjuk, — úgy hogy a termékenyítés nélkül kifejlődő peték egészen megfelelnek a csírsejteknek. A termékenyítés nélkül kifejlődő peték termődését nevezzük szűznemzésnek (parthenogenesis). Összefüggésben áll pedig a nemzett állatok nemével, a mennyiben egyik fajta petékből egyik, a másik fajtából másik neme fejlődik az illető állatoknak; igy például a méhnél a termékenyített petékből a nőstények, — a nem termékenyített petékből mindig a hímek fejlődnek. B) A nemi- vagy ivartenyészés. 61. §. Az ivitrkülönbség. Az ivartanyészés azon csínon kivid, mely a leendő állat képző anyagát magában foglalja, még egy másik alakelemet is igényel, mely közvetlen behatása által ama csírt kifejlődésre ösztönzi. Pete és ondó vagy egy és- ugyanazon egyénnek ; vagy különböző egyéneknek elválasztási terméke. Az ivarszervek egy (ittléte ugyanazon egyénben a legtöbb növénynél (egy- lakiaknál), s a csira- vagyis a hímnő-állatoknál találtatik, a különvált ivaruság az állatok többségénél s a kétlaki növényeknél fordul elő. — Sok egylaki növényeknél s még több csiraállatnál azonban nem öntermékenyítés, hanem különböző egyének közötti kölcsönös termékenyítés történik.
