Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 2. Az erők viszonhatása a növény- és állattestben
SfeTeg- vágj' hőképzés az álla tf est ben. r>r A melegen és izmok működésén kívül az eleven erőnek még egyéb nyilatkozványai is vannak az állati testben, például az idegműködés folyamatában stb., — de e nyilatkozványok a melegség és izomműködés tulnyomósága mellett mellőzhetők. 54. §. Meleg- vagy liőképzés az állattestbeii. Minthogy az állati test eleven erőinek főfogyasztása ra e- leg képzés és izom mozgás ban áll: azért főképp e két működés határozza meg az anyagok fölvételét, azaz uj fészerüknek a testbe juttatását, eleven erőkké való átváltoztatás végett ; ez kitűnik azon átalánosan ismert s kísérletekkel pontosabban megállapított tényből: hogy minden fokozása a hőkisugárzásnak éppen úgy , mint az izomműködés emelése tápanyagok szaporább fogyasztását igényli. Hogy az állat által kifejtett melegség és munka nem más, mint a táplálkozásnál elhasznált anyagoknak eleven erőkké átváltozott vegyi feszerői: ezt csak úgy lehet bebizonyítani, ha kimutatjuk , hogy éppen annyi eleven erő fejlődik ki melegség és izomtevékenység alakjában, a mennyi feszerö volt a tápanyagokban azok felhasználása előtt. Minthogy a hőképzés állandó, az izomműködés pedig változékony: ennek mellőzésével főképp azt kell kikutatni, vájjon a nyugvó állattest által kifejtett meleg pontosan megfelel-e azon elégési melegség mennyiségének, melyet az egyidejűleg felhasznált anyagok fejleszthetnek. Itt ismét a többi elemek (péld. afe- hérnyefélék kénsavvá elégő kénjének) aránylagos csekélysége mellett kizárólag csak a széneny és könenynek szénsavvá és vízzé való elégését kell tekintetbe venni, s kimutatni, hogy a nyugvó állattestben áthasonított anyagok szénenyének és könenyének élenyülése (elégése) által képződött égési meleg mennyisége megfelel-e az állatban ugyanazon idő alatt kifejlődő melegség mennyiségének ? Ezen kérdésre eddig még igenlő- 1 e g feleltek a tett kísérletek, ámbár több tekintetben azok még hiányosak. A melegség meghatározása közvetlenül mérés által történik a calorimeter segélyével, vagy közvetve azon égési melegnek kiszámítása által, melynek a kilégzés terméke gyanánt megjelenő szénsav és viz képződésekor széneny- és könenyböl tá-
