Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - II. Az elemi szervezetek (sejtek) működései - 1. A sejt anyagcseréje - B) A sejt vegyi anyagcseréje
A fehérnyetestek befolyása a sejtek vegyfolyamatára. 33 egyedül a sejt alkatrészeinek élenyfölvétele vagy élenyvesztése által jőnek létre, hanem az által is, hogy az éleny kívülről fölvett anyagokkal közvetlen egyesül vagy ezekből kiválik. A sejt alkatrészeinek ezen közvetlen képzése azonban a fölvett tápanyagokból minden esetre a már jelenlevő sejtalkatrészek (fe- hérnyefélék) befolyása folytán történik. Ilyetén képzés leginkább a növényeknél észlelhető 5 ugyanis a vizdús növénysejt szénsavat vevén föl, ebből képezi a növényeket jellegzö légeny- nélküli savakat, minő a sóska-, alma-, citromsav. A légeny- tartalmu alkatrészek ezenfölül még legköneget (ammóniák) szükségeinek. Miután a sejtek összetétele létük tartama alatt lényeges változásokat szenved, és a sejt alkatrészei az általa fölvett anyagok átalakulására mindig lényeges befolyást gyakorolnak, igen természetes, hogy a sejt vegyi termékei is a sejt fejlődési foka szerint különbözők lesznek 5 igy például fehérnye képzésére csak fiatal növényi sejt alkalmas, — mig az állati szervezetben, eltekintve a vegyileg módosult sejtektől, a legtöbb sejtben léte egész idején át képződik fehérnye. A sejt általi fehér - nyeképzés tehát különösen az áthasonítás fogalmába esik. 33. §. A fehérnyetestek befolyása a sejtek vegyfolyamatára. A sejt fehérnyetartalmának feladata 1-ör az áthasonítás, vagyis bizonyos egyenlő elemekből összetett testeknek fe- hérnyévé változtatása. 2-or Néhány vele. érintkezésben levő lé- genynélkiili anyag szétbontása. Ez utóbbi esetben a fehérnye az erjedést (fermentatio) előmozdító hatány szerepét játsza. Az éleny fölvétel nélküli szétbomlást szoros értelemben vett erjedésnek, az éleny föl vétellel történőt pedig rothadás- vagy enyészetnek (Verwesung) nevezzük. A fehérnyetestek áthasonító és szétbontó jellegét azon körülményből érthetjük meg, hogy nem lévén szilárd vegyalkatuk, könnyen vesznek föl és könnyen vesztenek parányokat, a nélkül, hogy vegyi sajátságaikat lé^ nyegesen megváltoztatnák. A fehérnyetestek áthasonító hatásából magyarázható a sejteknek a tápanyagok fehérnyetartalmából történő folytonos fenntartása. — De részint a fehérnyetestek saját bomlásából, 3 Gebhardt, az emberélettan alapvonalai.
