Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - I. A szervezetek összetétele és alakulása - 4. A szervi szövetek általános sajátságai
24 A szervezetek összetétele és alakulása. hanem a viz vagy vegyileg lekötött, vagy pedig az illető test likacsaiban van elhelyezve. A szervi szöveteknél a viz viszonya a szövetekhez e két állapot között foglal helyet; mert sem a szövetekhez vegyileg, sem a likacsos testek anyagához kötve nincs, de a viz-elvonásnak nagyobb befolyása van a szövetre, mint a likacsos testre; ez utóbbinak halmazállapotát ugyanis a vízelvonás nem módosítandja, de a szövet a tömörhigból szilárd állapotba megy át. A likacsos testeknél ugyanis a viz valószínűleg a szilárd anyagnak több tömecs összefüggése által képződött tömecscsoportok közötti nagyobb likacsaiban foglal helyet, mig a szöveteknél az egyes tömecsek közötti rendkívül finom likacsokba nyomul be. A szövet tehát oly test, melynek tömecsközei folyadékkal telvék. 20. §. Iteivóilási képesség és fajsúly. A szervi szövetek viz-fölvételi képességét beivódásnak (vagy felduzzadásnak, imbibitio) nevezzük. Minden szövetnél van bizonyos határ, melyen túl vizet fölvenni nem képes. E képesség a víznek szilárd részekbeni tartalma szerint módosul; ugyanis az oldat tömenységi fokának megfelelő arányban fogy. A szervi szövetek mindig tartalmaznak sóoldatokat, de soha nem érik el az illető oldatnak megfelelő végső beivódási határt, azaz a szövet az illető folyadékból még mindig képes többet fölvenni, s e képesség még inkább fokozódik, ha a szövet vizbe tétetik. A beivódási viszony azonban a szövet, folyadék és hő- mérsék minősége szerint módosul; átalában fogy a folyadék sürhedésénél és fokozódik a hőmérsékkel. A szervi szövetek fajsúlya, víztartalmuknál fogva igen csekély, szárított szöveteknél nagyobb, de soha sem éri el az ásványok faj súlyát. 21. §. A szövetek összefüggése és rugalmassága. A testeknek részeik «szétválasztása ellen tanúsított ellenszegülését összefüggésnek (cohaesio) nevezzük. A szervi szövetek öszefüggése is átalában véve csekélyebb, mint a nemszerves testeké. Állati szöveteknél legnagyobb a csontokban, legcsekélyebb a mirigyek- és agyban. A környi idegeknél na-
