Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)

Általános élettan - I. A szervezetek összetétele és alakulása - 3. A szövetek és szervek alakulása

tetnek nagy szilárdságot kölcsönző vílsavas es szénsavas mész rakodik le.

A porc-szövet szilárdságra nézve középhelyet foglal a kő tszövet és csont közt. Alaktanilag az által jellegzett, hogy igen csekély mennyiségű sejtközti anyaggal bir, továbbá kül- röli lerakodások folytán könnyen megvastagodik.

Ez osztályba sorozzák némelyek a testnek szervült elemeket tartalmazó higrészeit, milyen a vér, nyirk és tápnya. Ezek annyiban hasonlók a kötszövethez, a mennyiben szintén sejtekből és folyékony sejtközti anyagból állanak. De lényegesen különböznek az által, hogy sejtközti anyaguk nem sejt-elválasztmány. Miután pedig minden szövet jellege a sejtből való származás : ennél fogva a vér, nyirk és tápnya nem szövetek, hanem csak szervült elemeket tartalmazó folyadékok.

18. §. Állati szervek.

Az állati szervezetek szervei többféle szövetek vegyiileté- ből származnak, minden egyes szerv képzésénél a szövetek mindhárom faja szerepelvén. Ez esetekben mégis azon szöveti anyag jő előtérbe, mely az illető szerv fő működésére leginkább foly be. S igy az állati szervek mindannyia, a szövetek fönn kifejtett három alakjának megfelelöleg, három csoportra osztályozható , u. m.:

1- ör. A szövetek első fajának felelnek meg:

a) A mirigyek, melyek a tulajdonképpi mirigy-szöveten kívül kötszövetet, edények- és idegeket tartalmaznak. Ide sorozhatjuk még a külbőrt, a tak- és savós hártyákat is.

b) Az izmok, melyek fő alkatrészét a harántcsíku és sima izomsejtek képezik, de ezeken kívül szintén kötszövetet, edények- és idegeket is tartalmaznak.

2- or. A szövetek második faját illetőleg:

a) az öszetett edények (üterek, visszerek és nyirk- edények). Ezek tulajdonképp az egyszerit szövezetü hajszáledényekből alakulnak átváltozás útján úgy, hogy az utóbbiak falát képező, hosszirányban növekedő s egybeolvadó sejtek belgvaraAllati szenek.