Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)

Általános élettan - I. A szervezetek összetétele és alakulása

I. A szervezetek összetétele és alakulása.

4. §. Az anyag összetétele átalában.

Minden szervezet elemeire bontható, mely elemek minőségükre nézve, minden anyag legutósó elemi részével azonosak. — A szervezetek physikai sajátságai bizton gyaníttatják, hogy éppen úgy mint bármely test, parányokból (atomus) vannak össze- téve, vagyis azon legkisebb tömegrészecskékböl, melyeket többé még kisebbekre szétosztani nem lehet, s melyek saját súlylyal s egymásra kölcsönösen ható vonzerővel bírnak. Föltesz- szük továbbá, hogy a szervezeteket éppen úgy, mint minden más létező testet vagyis egész mindenséget a mérhetlen súlyú lebegény (Aether) hatja át, azaz hogy a szervezet parányai között úgy, mint egyéb testeknél, a lebegény parányai léteznek, melyek azonban egymást nem vonzzák, hanem eltaszítják.*

A vegybontás bizonyítja, hogy a szervezeteket alkotó egyszerű anyagok a természetben mindenütt el vannak terjedve , s egyike sem képezi a szervezetek kizárólagos alkatrészét. Az állat- s növénytesteket képző kiválóbb vegyi elemek e következők : éleny (oxygenium), köneny (hydrogenium), légeny (nitro- genium), széneny (carbonium), kén (sulphur), vilany (phosphorus), halvány (chlorum), hamany (kálium), szikeny (natrium) , mé- szeny (calcium), kesreny (magnesium), vas (ferrum); ezeken kívül csak egyes szervezetekben iblany (jodum), folyany (fluo- rum), lavany (lithium), kovany (silicium), cseleny (manganum), réz (cuprum) s. a. t.

5. §. A szervezetek összetétele különösen.

A szervezetek széttagolása azt mutatja, hogy bennök nagyobb paránycsoportozatok egyesültek . összetett eleme