Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Bevezetés
Az élettan segédeszközei. 3 mindazon föltételeket megváltoztatja, melyektől a kérdéses tünemény függhet. Azon föltétel, melynek módosítása magát a tüneményt is módosítani képes, bizonyuland be a tünemény okául. Kitűnik ebből, hogy a kisérleti mód sikeres alkalmazása annál nehezebb, minél bonyodalmasabbak, azaz minél több okkal vannak összefüggésben a tünemények. Minden élettani kísérletnek két főiránya van. 1-ször. Feladata lehet azon föltételek kipuhatolása, melyektől az élő szervezeten általunk észlelhető bonyodalmas tünemények függnek; ez az élőboncolások (vivisectio) által történik, mi alatt azon eljárást értjük, mely által az élő szervezet egyes szerveinek működését szándékosan megváltoztatjuk vagy megszüntetjük. Az élettani kísérlet második feladata lehet azon egyszerű folyamatok tanulmányozása, melyek összmüködése által jő létre a szervezetek bonyolított működése. Miután az egyszerű folyamatok mindig physikai vagy vegytani jellegűek , ezért a phy- sika és vegytan az, melyek ezen kísérleteknél segédeszköz gyanánt szerepelnek. Az élettani kísérletek mindenkor élőboncolással kezdődnek. Ennek feladata mindenek előtt meghatározni, hogy egy bizonyos szerv- vagy szövetnek van-e saját tevékenységi köre? Ha ez el van döntve, kell a physikai s vegytani kísérletnek a kérdéses tevékenységet részletezni, a szerv vagy szövet rendszeres vizsgálása által, s azután ha lehetséges a szervezeten kiviil ehhez hasonló föltételeket, és az észleltekhez hasonló tüneteket előidézni. E tárgy könnyebb megértésére szolgáljon néhány példa. Ha azon kérdés volna eldöntendő, hogy egy bizonyos ideg érző vagy mozgató ideg-e ? a kisérlet-tevő az ideget erömüvileg vagy villamár állat izgatni fogja, vagy átmetszi; észlelni fogja ezután, hogy az i-ső esetben az állat külölt-e fájdalmat vagy nem, hogy egyes izmok jöttek-e rángatódzásba ? vagy az átmetszés esetében érzési vagy mozgékonysági hüdés állott-e be ? Ha igy a kérdés eldöntetett, például hogy az ideg kizárólagosan valamely izom mozgató idege , még mindig kérdés marad, vájjon miként képes az ideg az izmot összehúzni, s az izom összehuzódni ? 1*
