Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Részletes élettan - Első szakasz. A táplálkozás - III. A vér és annak mozgása - 1. A vér
98 A vér és annak mozgása. Górcső alatt látjuk, miszerint a vér nem hasonnemü (homogén) folyadék, hanem nagyszámú apró testecset tartalmaz, s ezek avértekecsek és nyirktestecsek;az előbbiek piros, az utóbbiak f e h é r vértekecseknek is hivatnak. A piros vértekecsek (vértestecsek, vérsejtek) kör- alaku, mindkét oldalon homorú (benyomott), gömbölyded s kissé duzzadt szélű korongcsák vagy sejtek; körületök átmérője közép számmal 1340-ed vonalnyi (VW" és VW" közt változó), vastagságuk átmérője pedig közép számmal y1600-ad vonalnyi (y1000 és yM0* közt változó). Egy vértekecs átható világosságnál sárgának vagy zöldesnek, több egy csomóban vörösesnek látszik. A vértekecs egész tömege rendesen teljesen hasonnemü; sem hártyát, sem magot nem lehet látni. Vízben a vértekecsek földuzzadnak s gömb alakot öltenek, s a víz hosszabb behatása alatt a fösteny és egy, vízben oldékony fehérnyetest belőlük kivona- tik, mig egy másik, vízben nem oldékony fehérnyetest visszamarad s a vértekecs alakját megtartja. A vizéhez hasonló, de sokkal gyorsabb hatásúak az égény (aether) és hangyhalvag (chloroform), gyönge savak, mint ecetsav és sóskasav hígított oldatai, valamint a vér légtelenitése is, különösen az élenylég kihajtása. Teljesen, minden maradék visszahagyása nélkül feloldatnak a vértekecsek a lugalok (alkalia) és a legtöbb töménysav által (kivételt képeznek a légenysav, chromsav és csersav, mely utóbbi megalvasztván a fehérnyetesteket, a vértekecsek összezsugorodnak). A vérnek megfagyasztása, valamint erős villám- ütések átbocsátása folytán a vértekecsek szintén teljesen feloldatnak. Egvénysók és cukor oldatában csupán átszivárgás történik ; tömény oldatban a vértekecsek vizet vesztvén összezsugorodnak, — ha az oldat töménysége megegyez a vérsavóéval: akkor a vértekecsek nem változnak, — s ha végre az oldat hi- gabb a vérsavónál: akkor a vértekecsek felduzzadnak éppen úgy, mint tiszta vizben, a mennyiben ekkor vizet vesznek föl. Ámbár tehát a fönnebbiek szerint sem górcső, sem vegy- kémletek segélyével a vértekecsben a sejt lényeges részeit kimutatni nem lehet: azt mégis kifejlődése nyomán sejtnek kell tartani, minthogy az ébrények vértekecsei eleinte bírnak a sejtek
