Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - IV. Vízszolgáltatás - D) Ellátás patak-, folyó- vagy tóvízzel
IV. A vízszolgáltatás. 79 Mielőtt valamely szűrőt működésbe akarnak hozni, azt előbb alulról tiszta vízzel töltik meg és csak azután bocsátják reá a szennyes vizet. Ebből a benne úszkáló anyagok letelepednek a finom homokréteg felületére, s azon egy finom nyílású, de vízátbocsátó hártyát alkotnak. E z a v a 1 ó d i s z ű r ő r é l e g. A többi rétegek, még a finom homoké is, csak támasztékul szolgálnak ennek, bár a finom homok is még sok olyan baktériumot tart vissza, melyek ezen iszaprétegen áthaladtak. Ha 12—24 óra múlva elegendő iszap üllepedett le, akkor megkezdődik a szűrés, és pedig a tiszta víznek óvatos leeresztése által. Minél több víz lett szűrve, annál vastagabb lesz az iszapréteg, annál jobban tartja az vissza a vízben suspendált anyagokat, de annál kevesebb víz megy rajta keresztül. Hogy ennek daczára a szükséges vízmennyiséget megkapják, a szűrő fölött emelik a nyomást az által, hogy több tisztátalan vizet bocsátanak reá; 60 cm. magas vízrétegnél azonban meg kell állani, mert a szűrő ilyenkor mar azon veszedelemben forog, hogy áttöretik, vagyis hogy az iszap és homokrétegek itt vagy amott megszakadnak és a támadt nyíláson piszkos víz folyik át a szűrt vízhez. :i:j. ábra. Berlin szűrőtelepe a Tegel-tó mellett, a szűrő, b reservoire a tiszta víz számára, c vezetékcső Berlin-Charlottenburg felé, d homokmosó, e gépház és szénraktár, / tisztviselők lakása és hivatala, y új-, g/ régi szívó kamara, i azon csövekkel összekötött kutak, melyekből Berlin azelőtt vezetéki vizét nyerte.
