Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - IV. Vízszolgáltatás - C) Ellátás kútvizzel
74 A v í z a nyíláson át való szennyeződése lehetetlenné váljék. Közvetlen a forrás fölött fekvő tájék talajának trágyázással való szennyezése könnyen megronthatja a vizet. C) Ellátás kútvízzel. A kutakkal megnyitott talajvíz úgy egyes házak, mint egész városok ellátására is alkalmazható. a) Localis v í z e 1 1 á t á s. A kút fekvése. Az e czélra ásott kutak a lakások közvetlen közelében vannak: szennyeződésük. sőt fertőzésük tehát könnyen beállhat, ha csak kellő óvórendszabályok ennek meggátlására nem alkalmaztatnak. Arnyék- székgödrök. trágyadombok stb. közelében kutat ásni nem szabad; a kútnak mélyebbre kell haladni a bakteriumtartalmú földrétegnél ; a kút tehát legalább is 4—5 méter mély legyen. A közönséges akna-kutak falát erős kövek és czementbol vízáthatlanra kell építeni, sőt jó azt még agyagréteggel is körülvenni; ezenkívül a talaj fölszíne fölött körülbelül 25 cmnyire kell a födelének lenni, hogy a felületes szennyvizek belé ne juthassanak. A szivattyú ne a kút nyílása fölött álljon, hanem attól 2—3 méternyi távolságban. A fölöslegként elöntött vizet lehetőleg vízátliat- lan folyóka vezesse el a közeléből. Rossz aknakutak oly módon javíthatók, ha azokat újra kifalazzák, vagy a régi falat kívülről czement és agyaggal veszik körül azon mélységig, a meddig a talaj baktérium tartalmú, vagy befödik a kutat a baktériummentes réteg magasságában és a vizet tartó részt homokkal töltik ki. A régi kútnak vas szívócsöve ily módon csöveskúttá alakul át. Csöves kutak. A csöves kutaknak első sorban az az előnyük az aknásak fölött, hogy olcsóbbak és absolute baktériummentesek. Kiválóan alkalmasak arra, hogy magasan álló, tehát tisztátalan és gyanús talajvíz jelenlétében nagyobb, tehát tisztább mélységből szerezhessük be vizünket. A csöves kút olyan vascsőből áll. mely aczélhegyben vagy csavarban végződik és alsó részén át van lyuggatva; a földbe levert cső fölső végére jön a szíva ttyú. b) K ö z p o n t i v í z s z o 1 g á 11 a t á s. aj Ha kutakat használnak centrális vízszolgáltatásra, akkor vagy akna- vagy csöveskuta- kat alkalmaznak, vagy fekvő kutakban, az u. n. galériákban fogják föl a vizet. Az első esetben szennyeződéstől védett területen, egymástól 50—100 m. távolságban kutakat ásnak, vízhatlanui befödik és a szivattyú-állomással összekötik. Ez gépeivel kihúzza a kutakból a vizet és a vezetéki csövekbe nyomja azt.