Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - III. A víz forrásai - C) Folyók és patakok
Ill A víz forrásai lökni használni, mert nőm ritkán ammóniák, kénhydrogén és vas- oxydul van benne. Ezen három vegyület a teljesen oxygénmentes, mély talajrétegekben végbemenő reductiós folyamatok útján nitrátok. stílfátok és vasvegyületekből származik. Természetes, hogy az ilyen vizekben levő ammóniák és kénhydrogén nem jelenti azt. hogy ezek az emberi háztartás hulladékaival szennyezve vannak. A vasoxydul a levegő oxygénjének hatása alatt vasoxydhydráttá alakul át, mely a vízből barna pelyhek alakjában kicsapódik. A víz magában véve baktériummentes, az artézi kutakban azok szűk volta és vizüknek nagyfokú kihasználása folytán az esetleg beléjük került csirák nem szaporodhatnak; mély kutakra alapított vízművekben tehát kevés baktériumot fogunk találni. A vastartalmú víz jó tenyésztő talajt képez a földnek majdnem minden vidékén elterjedt kútfonál, a crenothrix polyspora (27. ábra) számára. Ezen fonalas baktérium pelyhek alakjában összecsomósodva, vassókkal vonódik be, a mi egyrészt undorítóvá teszi a vizet, másrészt a vezetéki csövek eltömülésére is vezethet. (!) Folyók és patakok. A folyóvizek sajátságai. Ezek forrás- vagyis talajvizet, továbbá a föld felszínéről lefolyó esővizet és sok esetben ipari és városi szennyvizeket is magukba vesznek; ez által meg van adva a folyóvizek jellege is; a folyók vize — kivált felső folyásukban lehet igen tiszta is. de később, különösen későbbi út jók alatt sok suspendált és oldott anyagot szokott tartalmazni. A levegővel való folytonos érintkezés folytán a víz elveszti szénsavát és mészsóinak egy része kicsapódik, ezért a folyók vize rendesen lágyaid), mint ugyanazon vidék kútvizei; a víz oxygénjé- ből is felhasználódik valami a szerves anyagoknak a mikroorga- nismusok által előidézett bomlásánál. A patakok és folyók vizébe a suspendált szervetlen és szerves részecskéket, valamint a mikro- organismusokat is főleg az ipari és gyári szennyvizek, valamint a beléjük folyó esővíz viszik bele. A folyók szennyeződése minden nagyobb esőzés után növekszik. Ilyenkor az oldott alkotórészek mennyisége a beállott fölhigulás folytán csökken, de a baktériumoké és a suspendált anyagoké növekszik. A folyók öntisztulása. A folyóvizek ennek daczára a beléjük került oldott és suspendált anyagok egy részétől csakhamar megszabadulnak és így ismét megtisztulnak. Ezen folyamatot a folyók öntisztulásának nevezik. Az ezt előidéző és a reá beíolyn tényezőkről azon fejezetben lesz szó, a melyikben a szennyvizek-
