Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A víz - III. A víz forrásai - A) Az esővíz

III. A víz forrásai.

67

a vizet a tenyésztő-gelatinával összekeverjük. Akémlöcső tartalmát most steril üveglemezre öntjük, ahol azt megmeredni hagyjuk. Az így kezelt üveglapot most üveglábra állítjuk, s olyan üvegburával fedjük le, melynek fenekére megnedvesített papirost tettünk. Körülbelül 21° C. hőmérséknél a megalvadt gelatinában szétoszolva levő egyes baktériumok szaporodnak s az úgynevezett »coloniá- kat« alkotják, a melyek előbb csak loupéval, később pedig szabad szemmel is láthatók, s kis pontok alakjában tűnnek fel.

A baktériumok fajának meghatározása czéljából a coloniá- kat platintűvel kihalásszuk. s ha choleraI vagy typhust keresünk,

26. ábra. Wolffhügel-féle baktérium számláló készülék.

akkor a tűre fölvett anyaggal az 53. lapon mondottak szerint járunk el. A baktériumok számának megállapítása végett a lemezeket fekete alapra fektetjük és a számláló üveggel (26. ábra) befödve, a rajtuk levő coloniákat loupével összeszámítjuk. A kihalászott co- loniák festése, valamint növekvésének és pbysiologiai sajátságainak megfigyelése segélyével megállapíthatjuk a mikrobák faját is.

Mikroskopos vizsgálat. A vízpróbál a mikroskopos vizsgálatra leghelyesebben azon üvegből vesszük, amelyben a chemiai vizsgálatra való vízpróba van. A víz felső részét óvatosan leöntjük. a maradékot csúcsos pohárba összegyűjtjük és üllepedni hagyjuk. A leüllepedett részecskéket pipettával kiemeljük, tárgylemezre visszük és előbb 50—100-szoros, majd 250—500-szoros nagyítással megvizsgáljuk.

III. A víz forrásai.

Azon természetes vizek, melyekből ivó- és használati víz szükségletünket födözhetjük, a következők:

A) Az esővíz.

Ebben megtalálhatók a levegőből, kimosott gázok, vagyis az ■esővíz telítve van 0 és N-el, de kevés szénsav is van benne el5*