Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - I. Az ivó és használati víz általános tulajdonságai - B) Mérgezés és fertőzésre gyanus vizek
B) Mérgezés és fertőzésre gyaníts vizek. Daczára annak, hogy az utóbbi években a vizsgálati módszerek igen tökéletesedtek, mégis többnyire csak a véletlen kedvezésének kell betudnunk azt. ha a vízben a pathogen baktériumot vagy entozoát kimutatnunk sikerül: ezért kell annál nagyobb súlyt fektetnünk ama második kívánalomra, mely szerint: ki kell zárva lenni azon lehetőségnek, hogy méreg- vagy betegségokozó csira juthasson a vízbe. Ezen lehetőség kimutatására szolgálnak első sorban: aj A helyi viszonyok. Sokszor éppen ezek az irányadók valamely víz megbírálásánál. Gyárak közelsége. A mérges anyagok tekintetében a vízforrásnak és olyan gyáraknak kölcsönös helyzetét kell különösen tekintetbe venni, melyek mérges anyagokat állítanak elő. Mivel a betegségokozó csirák kevés kivétellel — ilyen a malaria —- az emberhez és annak közlekedéséhez k ö t v é k , azért meg van adva a 1 e- h e t ő s é g a festőzésre mindazon vizeknél, melyek az ember közelsége folytán bakteri u m o k k a 1 v a 1 ó szennyezésnek vannak k i t é v e. Nyílt vizek. Ide tartoznak első sorban a sűrűn lakott vagy művelt vidékek nyitott vizei, mint a folyók, tavak, mocsarak, nyilt reservoire-ok és nvilt kutak. Ezekbe a szél. különösen pedig mosó víz. csatornavíz és az eső által okozott szennyvíz nagy mennyiségű baktériumot, sőt adott alkalommal pathogen csirákat is belevihet. Ezért mindezen vizeket, teljesen függetlenül chemiai és bakteriológiai sajátságaiktól, gyanúsaknak kell tekinteni és ivásra valamint a háztartásban való használatra meg nem engedni. Ha ily felületes vizek helyzetüknél fogva védve nincsenek, de más hiányában még is ezekre szorulunk, akkor a megivás, illetőleg a háztartásban való használat előtt meg kell tisztítani őket a bennük levő csiráktól: ez felhevítés, felfőzés vagy szűréssel érhető el. Chemiai vegvületekkel a vízben esetleg jelenlevő betegségokozó csirákat ártalmatlanná tenni eddigelé nem sikerült. Forrás- és kéitvíz. Mint alább látni fogjuk, a talajnak felsőbb rétegeiben —- és pedig körülbelől 4 méter mélységig - vannak csak baktériumok. A földre került betegségokozó csirákat a felső talajrétegek visszatartják, s ott hosszabb vagy rövidebb idő alatt el is pusztulnak. A mélyebb talajrétegek és az azokban I. Az ivó- és használati víz általános tulajdonságai.
