Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - I. Az ivó és használati víz általános tulajdonságai - A) Mérgek és betegségokozó csirák a vízben
I. Az ivó- és használati víz általános tulajdonságai. 53 könnyű dolog. Ennek első sorban az az oka. hogy a vizsgálatot az egész gyanús víztömegnek aránylag csak igen elenyésző részével végezhetjük, a midőn is könnyen megeshetik, hogy éppen a vizsgált próbában nincsenek meg a betegségokozó csirák. A második ok az, hogy a vizsgálat rendszerint már későn ejtetik meg. A víz fertőzése és a járvány kitörése között mindenkor bizonyos idő telik el: ezenkívül ismét eltelik pár nap addig, míg a gyanú-a vízre irányul; e két idő pedig együttvéve rendesen hosszabb, mint a meddig a pathogen baktériumok a vízben élni képesek. Kedvező körülmények között azonban mégis sikerül a csirákat kimutatni. így alig hogy felfedezte Koch R. a cholera baeillusait, már is megtalálta azokat egy Calcutta közelében levő tank vizében; a legutóbbi bárom év alatt pedig úgy Németországban. mint egyebütt is gyakrabban megtalálták folyók és kutak vizében a cholerabacillusokat. Sőt a typhus baeillusait is több esetben sikerült már a vízből kitenyészteni. A kimutatás módja. Typhusbacillusokra megejtendő vizsgálatnál a kérdéses vizet sterilisált Ehrlenmayer-féle lombikba ön t jük, melyből lehetőleg azonnal az alább részletesen ismertetendő szabályok szerint lemeztenyészeteket készítünk. Az ezeken támadt coloniákat. szabad szemmel, majd lupéval és mikroskoppal tovább vizsgáljuk. Azon coloniákat, melyek a typhuséira hasonlítanának, (lásd 140. és 1 í 1. ábrát) kihalásszuk és kö- rülbelől 12 cm3-nyi frissen felfőzött szőlőezukros agarba szúrást készítve belőlük, a kémlőcsövet 24—48 órára a költőkemenezébe állítjuk. Ha ezen anyagban tenyészés nem indul meg, vagy gázképződést észlelünk a tenyészetben, akkor nincsen dolgunk typusbacillussal. Ellenkező esetben festett és függő-csepp készítményt állítunk elő belőle. Azon coloniákból, melyek alak és mozgásra a typhusbacillushoz hasonló mikrobákat tartalmaztak, uj lemeztenyészeteket készítünk, majd tejbe, konyhasós peptonoldatba. húslével megtöltött lombikba, és burgonyára oltjuk azt át, végül pedig az ostorfestést kisértjük meg. Typhusbacillusok a tejben és húslében gázt nem termelnek, a tejet meg nem alvasztják, peptonoldatban nem adják a salétromsav és indol reactióját és a legtöbb fajta burgonyán majdnem láthatatlan sima hártyát alkotnak. Mindezen kísérleteket egyidőben valódi typhus és bacillus coli commune 1 — 1 próbájával is végezni .kell, hogy összehasonlítást tehessünk. Csak akkor mondhatjuk ki a vízből kitenyésztett mikrobára, hogy az typhus bacillus, ha az ezzel megejtett összes kísérlet a valódiéval megegyezik. A cholerabacillus kimutatásánál a gyanús vízből 100 cm3-t lombikba töltünk, hozzáadunk 10 cm3 10%-os pepton-konyhasóoldatot,. majd a lombikot költő kemenezébe állítjuk. A vízben levő vibriók már rövid idő múlva (6 — 12—24 óra) igen felszaporodnak sa folyadék felszínén élénken mozognak, sőt nem ritkán ilyenkor már hártyaképződés is tapasztalható. Most a folyadék felületéről kiveszünk egy cseppet és mikroskoppal vizsgáljuk ; ha benne vibriókat találunk, akkor ugyancsak a folyadék felületéről vett anyag-
