Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - I. Az ivó és használati víz általános tulajdonságai - A) Mérgek és betegségokozó csirák a vízben
A víz. I. Az ivó- és használati víz általános tulajdonságai. Oly víztől, a mely ivásra szolgál, megköveteljük, hogy: 1. Mérg es anyagokat vagy betegségokozó csirákat ne tartalmazzon. 2. Ne legyen kitéve azon eshetőségnek, hogy méreg vagy pathogen baktériumok juthassanak belé. 3. Bírjon oly tulajdonságokkal, melyek élvezetére és használatára ösztönöznek, végül: 4. Mennyisége legyen elegendő és ára olcsó. A használati vízzel szemben ugyanazok a követelményeink, mint az ivóvízzel szemben, legfölebb csak egy hiányozhat az említett három tulajdonság közül. Aj Mérgek és betegségokozó csirák a vízben. aj M é r g e k. Az ivó- és használati vízbe méreg juthat közeli, rosszul kezelt, olyan gyártelepekről, melyek mérgeket állítanak elő, vagy a melyek hulladék-anyagai mérgesek. A gyár minősége rendszerint reámutat magára a méregre is; ennek kimutatása pedig a chemia szabályai szerint történik. Ólom. A vezetéki vízben nem ritkán előjön az ólom, mely az ólomcsövekből származik. Felveszik, hogy a víz főleg az esetben old ki a csőből ólmot, amidőn alkalikus földfémsókban igen szegény, szabad szénsavat bőségesen tartalmaz, és ha ugyanakkor levegő is hosszabb ideig állott az ólomcsőben. Ilyenkor ugyanis nem képződhetik szénsavas mészből álló réteg a cső belső felületén, a levegő közvetlenül kifejtheti hatását az ólomra, mikor is ólomoxyd képződik, mely szénsav jelenlétében ólomcar- bonáttá és ez ismét könnyen oldódó bicarbonáttá alakul át. Olyan 4*
