Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A levegő - VI. Az időjárás és klima befolyása - B) A klima

Vf. Az időjárás és kiima befolyása.

47

reztetnek. A forró földöv legnagyobb része a térítők között fekszik. Természetes, hogy a hely magassági fekvése itt is megváltoztatja a kiimát. A nagy forróság a tropikus kiima legfontosabb tényezője; itt 50°, sőt még ennél nagyobb meleg is gyakori az árnyékban, a mire kiváltképpen a levegő nedvességének van befolyása. A valódi forró égöv alatt a levegő nedvessége állandóan nagy; a sivatagok már inkább a forró égöv határán fe- küsznek, ott, a hol a száraz egyenlítői szelek a földre sülyednek. Az évszakokat főleg az uralkodó szélirány és a csapadék határozza meg. Az esőzés a nap legmagasabb állásával egyidejűleg köszönt be; a legtöbb vidéken egy, másokon két esős időszak van.

A trópusok alatt való tartózkodás különféle tekintetben fejti ki hatását az egészségre. Mindenek előtt erős izzadás lép fel. mely némely egyénnél kellemetlen bőrkiütés támadására ad alkalmat. A vizveszteség erős és sokszor túlságos ivásra ösztönöz, mely ismét a gyomor és bélhurutoknak lesz gyakori okozójává. A trópusok alatt az idült diarrhoea vagy makacs székrekedés, idült gyomorbajok, dyspepsia, májbántalom igen gyakori. Az étvágyhiány erős izgató szerek túlságos élvezetére csábít, a mi az állapotot még jobban megrontja.

Ezen kívül csakhamar beáll a trópus alatt egy sajátságos bágyadtság, a mit azelőtt anaemiára vezettek vissza. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a vörös vérsejtek száma nem csökkent. Hogy némely betegség után a vérsejtek száma a tropikus vidéken is kevesebb, az bizonyos, máskülönben azonban azon kérdés, hogy van-e genuin tropus-anaemia, az még nincsen eldöntve. Az anaemia megkülönböztetendő a halvány arczszíntől, a mely úgy származik, hogy az európaiak valóságos aggodalommal óvják magukat a közvetlen napsugarak hatásától. Igen zavarólag hat az egészségre és gyöngítőleg a testre a gyakran föllépő álmatlanság; a nagy forróság, az izgató, fárasztó hivatásos foglalkozás és a kevés testmozgás annak a leggyakoribb oka.

A forróság, a nyugtalan, üdülést nem adó álom és az emésztési zavarok a tetterőt csökkentik és a testet elbágyasztják.

A trópusok hatásának összege tehát nem egy kifejezett betegségben nyilatkozik, hanem az általános bágyadtságban. szellemi közönyben és a testnek a különböző betegségek iránt való csekély ellenállásában áll az.

Az utóbbiak száma és súlyossága azonban tetemes. A sárga