Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A levegő - VI. Az időjárás és klima befolyása - B) A klima

Nappal a tenger vize több meleget vesz föl, a nélkül hogy maga nagyobb bőfokot mutatna; ezenkívül a víz elpárolgására is sok meleg használódik föl és a felhőzet is erősen visszatartja a napsugarakat. Éjjel ellenkezőleg a viz bőségesen veszít meleget, a légköri nedvesség összesűrűsödése folytán szintén meleg szabadul fel, s ezenkívül a felhőzet is megakadályozza a hőkisugárzást is; ezek miatt itt hűvös a nappal és meleg az éjszaka. Ködös és esős idő elég gyakori.

A szárazföldi ki imát nagy hőmérsék-ingadozások jellemzik; itt a nappal és a nyár forró, az éjjel és a tél hideg; az évi hőingadozás nagy (20° fölött, sőt egészen 60° C-ig is), az ég derült, felhőtlen, szél alig van. Az erdők és hegyek megakadályozzák a levegő mozgását. A levegő nedvességének jó részét elveszté már a tengerpart közelében, ezért nappal a nap kisugárzása erősen érzik s a talaj is jobban fölmelegszik, mint a tengerparton. A föld a világító napsugarakat sötét hősugarakká változtatván, a levegő szintén tetemesen fölmelegszik. Éjjel ellenkezőleg nincsen felhőzet, mely visszatartaná a meleget, melyet ezért a talaj gyorsan és tömegesen ád ki magából; e miatt gyakori az erős harmat, inig a ködös idő aránylag ritka.

A hegyi ki ima. Főleg a magasabb hegyeken sokban hasonlít a szárazföldi kiimához. Nagy magasságokban a levegő nyomása kicsiny, ennek megfelelőleg az 0 és N tartalma is kisebb, mint a síkságon; a levegőben kevés a por és a vízgőz, mig bizonyos magasságig az eső mennyisége bizonyos széliránynál tetemes is lehet, a körlég ritkább s ezért nappal a világítás és a sugárzó meleg erős. A többnyire száraz talaj ezek miatt erősen fölmelegszik, mig a levegő hűvös marad; így a Faulhorn-csúcson (2700 m.) a levegőnek hőfoka 8° volt, addig a talaj hőmérséke 16°-ot tett ki; Davosban egy deczemberi napon az árnyékos helyen felállított hőmérő — 9-l°-ot mutatott — ellenkezőleg ugyanott a napsugaraknak kitett thermometeren -)- 40° volt leolvasható. Éjjel a nagy hőkisugárzás miatt a levegő és talaj hőmérséke erősen alászáll. Az erős sugárzó meleg miatt tehát a 0° alatti hőmérsékű szabad levegőben is lehet tartózkodni a nélkül, hogy a hideget kellemetlenül éreznők, míg az éjjeli erős lehűlést a házban való tartózkodás miatt nem érezzük. A víz párolgása a tüdőből és a bőrről magas helyeken intensiven megy végbe.

Minden 100 méternél a másiknál magasabban fekvő hely évi hőmérsékletében az előbbinél körülbelől O'ö?1’ C-al mutat kell. Az időjárás és kiima befolyása.