Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - B) A ruházat
nem bolyhozott, egyik oldalán nyírott gyapjú-kelme.) A bársonyféle szövetek egyik felén egymás mellett függőlegesen álló szőröcs- kék vannak, melyeket úgy készítenek, hogy a kacsosra szövött kötőfonalakat fölvágják, finomra szétrojtozzák és egyenlőre nyírják. A szorosabb értelemben vett szövetekhez tartoznak továbbá a posztófélék; ezek az úgynevezett fésült gyapjúból, vagyis olyan gyapjú-fonálból készülnek, melynek egyes szálai rövidek és hullámosak, és ezért bolyhosak: a bolyhos posztót, a darócz-ot vá- nyolják, vagyis kallóval mindig ugyanazon irányban borzolják, végre nyírják. A flanelI olyan síma vagy bolyhos, laza. tágszemű szövet, melynek laza takarófonalai fésült (azaz hosszú, kevéssé hullámos, vagy síma gyapjúszálakból készült) fonalak, kötőfonalai pedig bolyhozottak; a kész szövetet gyöngén ványolják, egyik oldalán felborzolják, de nem nyírják. A szövetek vastagsága nem nagy: finom gyapotszöveteknél ez csak 017 mm.-t, téli kabátokra való vastag szövetnél pedig 5-80 mm.-t tesz ki. A kötött, továbbá a fonott-borzolt, valamint a nemez-féle szöveteket elég nagy fokban össze lehet nyomni, mig az egyszerű, sima. nem bolyhos szövetféleségek majdnem összenyomhatatlanok. A gyapot-, selyem-, len- és gyapjurostok fajsúlya majdnem azonos, és 1-3-at tesz ki. ha a vizét 1-nek vesszük. Ennélfogva a téregységben levő rostok száma és vastagsága határozza meg a szövet fajsúlyát: ez az oka annak, hogy a lazán szövött-féleségek, különösen a trikót- és flanell-félék sokkal könnyebbek, mint a sírna, tömör szövetek. A mikroskop azt mutatja, hogy üregek úgy az egyes szálak (gyapjú) mint a fonalak között is vannak, az egyes rostok merevsége miatt: ezenkivül vannak még az érintkezésnél támadt üregek is. melyek úgy keletkeznek, hogy a szövet csakis bizonyos érintkezési felületen, illetve pontokon fekszik oda a bőrhöz. Ezek és a szálak közötti üregek a legtágasabbak és legszámosabbak a flanellnál, melynek szálai belsejében aránylag kevés az üreg; a trikóinál már kevesebb a szálak között és azok belsejében levő, valamint az érintkezés által támadt üreg; a símán szövött-féleségekben még sokkal kevesebb a fonalak között és azok belsejében az üreg: ezeknél az érintkezési üregek is szűkebbek és gyérebbek. A szövet készítési módjával és fajsúlyával összefüggésben áll annak porus-volumene is, mely a szövet vastagságával együttesen leginkább befolyásolja annak melegtartó, levegő-átbocsátó és vizfelvevő képességét. Rubner — a kinek mindezen vizsgáA levegő.
