Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - IV. A levegő nyomásainak befolyása az egészségre
dőbe, abban csakhamar elpusztulnak. Betegségokozó baktériumokat a szabad körlevegőben eddigelé nem találtak, s felvehetjük, hogy a körlevegő baktériumai csak kivételesen terjesztik a betegségeket: ellenkezőleg a szobalevegőben, és mivel abból könnyen és gyorsan leülepednek, a szoba porában is kimutattak betegség okozó csirákat. A szobalevegő által való fertőzés elkerülhető elegendő szellőzés, a tárgyak nedves tisztogatása és czélszerű fertőtlenítése által. A kiütéses betegségek és a malaria okozói. A levegőben levő állati lények között, — úgy látszik — vannak egyesek, melyek nem közömbösek az egészségre. Valószínűséggel felvehetjük, hogy a kiütéses betegségek okozói a protisták családjába tartoznak és az epidemiológia azt tanítja, hogy éppen ezen betegségeket terjesztheti leginkább a levegő. A betegségnek a levegő által való terjedésére majdnem kizárólag csak a himlőkórházakban találunk példákat. A Lariboisier kórházra ki lehetett mutatni, hogy közelében fordult elő a legtöbb himlő-eset, és pedig azon házakban, melyek a szél főiránya mentén a kórház mögött feküdtek, jóval több, mint a más szélirányban fekvőkben. Sheffieldben a himlőkórháztól 1000 angol lábra fekvő házak l-75°/0“jában, az 1000—2000 lábnyi távolságban levők 0'5%-ában, a 2000—3000 láb távolságúnkban 0-14%-ában, a 3000—4000 láb messze fekvőknek 0’05%-ában, máshol pedig a házaknak csak 0‘02%-ában volt himlős megbetegedés. Ezen adatokból az a tanulság, hogy a fertőző^ betegek kórházát a városon kivül kell építeni. A maláriáról, melynek tényleg egy kis amoeba az okozója, szintén állítják, hogy a levegővel terjedhet. IV. A levegő nyomásának befolyása az egészségre. Kerek számban 20,000 kilogrammot tesz ki azon nyomás, melylyel a levegőoszlop az ember testére, vérében és szövetnedvei- bén levő gázokra nehezedik. Mivel azonban ez a nyomás minden 14. ábra: Möller-féle levegőszűrő a friss levegőt vezető csatornában. A levegő.
