Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - III. A levegő alkotó részeinek hatása az egészségre
16 A levegő. a 30 méter gyorsaságú viharnak pedig 90 kilogrammot tesz ki a nyomása. Még nagyobb sebességű szelet orkánnak hívják. A levegőmozgás mérése. A szél sebességét dynamikus ane- mométerekkel mérjük, melyek közül a Robinson-féle csésze-keresztet (11. ábra) használják a legelterjedtebben. Gyöngébb levegő- áramlások sebességét a Combes-Recknagel-féle eszközzel mérjük meg. (12. ábra.) Ennél egy tengelyre 4, máriaüvegből készült lapát van felerősítve, melyek a levegő áramlásától hajtva, a tengelyt forgásba hozzák. Egy végtelen csavar a tengely forgását óraműre teszi át. A körülforgások száma (n) szorozva a súrlódási akadályt kifejező számmal (b), a tehetetlenségi ellenállás számának hozzácsatolásával (a) adja méterekben a másodpercz sebességet (v = a 4- nb). A szél nyomását annak sebességéből számíthatjuk ki, avagy staticus anemométerrel is meghatározhatjuk. Az utóbbinál a szél egy szélkerék lapátjaira hat, a tengelynek teljes kö- rülfordulását azonban egy órarugó akadályozza. A tengelyen levő mutató kitérése annál nagyobb, minél nagyobb a szél nyomása. III. A levegő alkotó részeinek hatása az egészségre. a) Az oxygén és az ozon. Az oxygén viszonya a vérhez. Felnőtt ember naponta körülbelül 600 liter, vagy súly szerint 900 grm. oxygént vesz fel. Az oxygén a haemoglobinnal chemiai összeköttetésbe lép. A haemoglobin oxygénjének mennyiségét tehát fokozott éleny odaveze- téssel öregbíteni nem lehet; a vérsavó által elnyelt oxygén meny- nyisége ellenkezőleg fokozott nyomásnál megfelelően nagyobbodik. Ha a nyomás lényegesen, mondjuk x/2 atmosphaerára csökken, akkor az oxygénnak a haemoglobinnal való vegyülete részben felbomlik. Ha olyan levegőt lehelünk be, melyben az oxygén normálisnál kisebb mennyiségben van jelen, akkor a testnek ezen gázban való elszegényedését elháríthatjuk mélyebb és gyakoribb belégzés és fokozott szívtevékenység által. Ha azonban a levegőben ll°/()-nál is kevesebb az oxygén, akkor lélegzési nehézség áll be; 7°/ft-nál pedig bekövetkezik a halál. Az oxygén ily nagyfokú kevesbedése nagy magasságokba való emelkedésnél (hegymászás, léghajózásnál) jön elő. A hegymászók betegsége (vagy puna), nagyfokú fáradtság érzete, szívdobogás, lélegzési nehézség és fejfájás alakjában kezd
