Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - II. A levegő physikai sajátságai
14 A levegő. emelkedünk a tenger színe fölé, annál jobban csökken a levegő nyomása, úgy hogy 1000 méternél 670, 2000-nél [570, 3000-nél pedig már csak 520 mm.-t tesz az ki. Ha az egyenlő légnyomási! helyeket egymással összekötjük, — midőn azonban a magassági fekvéseket a tenger színére kell reducálni — akkor az i s o b á r o- k a t, vagyis az egyenlő légnyomást mutató vonalakat kapjuk. Mivel a gázok a nyomásnak megfelelőleg kiterjednek vagy összenyomódnak, azért az ember a magasabban fekvő helyeken ritkább, mély bányaüregekben pedig sűrűbb levegőt lehel be, mint a tenger színével egyenlő magasságban. A légnyomás ingadozásainak nagy befolyásuk van a szelekre, s így az időjárásra és az éghajlatra is. A levegő-nyomás mérése. E czélra a kénesős barométereket használjuk, a hőmérséklet tekintetbe vétele mellett; a levegő nyomása egyenlő az eszköz két szárában levő higanyoszlop állásának különbözetével. (9. ábra.) De mérhetjük azt úgy is, hogy azon vékony fémlemezből készült és légüressé tett dobozra engedjük behatni, — a mit aneroid-barométernek nevezünk; minél nagyobb a légnyomás, annál erősebben nyomja be a dobozt is, a nyomás nagyságát egy fokosztályzat előtt mozgó mutató jelezi. (10. ábra.) c) A szél. A szél keletkezése. A körlevegőben tapasztalható mozgások nyomási különbözetek által jönnek létre; ezek ismét a hőmérsék megváltozására vezethetők vissza. A meleg levegő kiterjed, fölfelé száll és a felsőbb régiókban eloszlik; a meleg, könnyű légoszlop körüli levegő most a támadt minimum felé tódul. Útjában azonban egyrészt a föld forgása, másrészt helyi viszonyok, útbaeső hegytömegek, más irányban folyó levegőáramlások hatásának stb. van kitéve. A trópusok a szelek állandósága által tűnnek ki. A szélcsend övében az erősen felmelegedett nedves levegő felemelkedik, nedvességét azonban erős eső alakjában nemsokára elveszti, azután észak és dél felé távozik. Ha e levegő a magasabb szélességi fokok fölé ér, úgy ott az északi féltekén e déli levegőáram az egyenlítőtől, mint a legnagyobb körtől magával hozott centrifugális erőnél fogva délnyugati szél alakjában jelentkezik. Az alsó rétegekben a minimum felé irányuló északról, illetve a déli féltekén délről jövő levegő-áramlást a földnek az egyenlítőhöz közelebb eső részei nagyobb forgási sebessége miatt északkeleti, illetve délkeleti szél alakjában érezzük. A forró és mérsékelt zóna határán
