Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - II. A levegő physikai sajátságai
12 A levegő. osztjuk. A napok középhőmérsékéből könnyű kiszámítani a havi, illetve az évi középhőmérséket is. Azon vonalak, melyek az egyenlő évi középhőmérséket mutató helyeket összekötik, isotherm á k n a k neveztetnek: azokat, melyek az egyenlő téli hőmérsékűeket összekapcsolják, i s o - c h i m eneknek. az egyenlő nyári hőmérsékűeket összekötőket pedig i s o- t h e re k n e k hívjuk. Egy hely liőmér- sékét sokszor csekélynek látszó körülmény is megváltoztatja. A thermometer. A hőmérsék megmérésére szolgálnak a kéneső-, alkohol- és § fémhőmérők. A levegő hőmérséké- nek meghatározásánál arra kell ügyelni, hogy meleget kisugárzó tárgyak (talaj, napsütötte fal stb.) eszközünkre befolyást ne gyakorolhassanak. Ezért e czélra legalkalmasabb az Assmann-féle aspiratiós hőmérő. A nedves és száraz higanyedényt oly cső veszi ennél körül. melyen át egy óramű segélyével levegőt szívathatunk. (6. ábra.) Elég pontos eredmények kaphatók azonban a 8. lapon leirt módon körben mozgatott thermométerrel is. A maximum és minimum meghatározására más eszközöket alkalmazunk, melyek közül a Six- és Bellani-féle alkohol-thermomé- ter a leghasználatosabb. (7. ábra.) Az önműködő és jelző hőmérők úgy vannak szerkesztve, hogy egy fém7. ábra. Maximum- <'*s minimumtliermométer doboznak alkohol által közvetített kiterjedése egy mutatóra vitetik át, mely egyenletesen forgó hengerre ir. (8. ábra.) 6. ábra. A.ssinann-féle aspiratiós thermométer.
