Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - I. A levegő alkotórészei
8 A levegő. az előbbi mellé felállított hőmérő pedig, melynek kéneső-edénye lazán nedves szövetbe van burkolva, annál kisebb hőfokot mutat, minél nagyobb az elpárolgásnál létrejött hőcsökkenés, vagyis minél nagyobb a szárazság ugyanazon térben. A két hőmérő higanyszála által mutatott különbözeiből vagy számítással, vagy ennél is könnyebben az eszközhöz adott táblázatból határozható meg a levegő nedvessége. Hogy a levegő pangásának zavaró hatását elkerüljük, czélszerűen járunk el, ha előbb a száraz, majd a nedves thermometert zsinórra erősítve egyenlő tempóban körben megforgatjuk. Ily módon rövid idő alatt pontos hőmérséki adatokat kapunk, és csak egy thermométerre van szükségünk. Még jobb ennél a 12-ik oldalon rajzolt Assmann-féle levegő-szívó szerkezet. Atmometer. Atmometerrel azon vízmennyiséget mérjük, mely meghatározott idő alatt ismert nagyságú felületről elpárolog. Ezen eszközök jelen alakjukban még nem adnak elegendő pontos eredményeket. Az esőmérő. Az esőmérő olyan ismert felületű edény, melyben a beléesett eső, hó, dara összegyűlik és lemérhető. gj A légköri por és mikroorganismusok. A por alkotó részei. A levegőben előforduló por szerves és szervetlen anyagokból áll. Az előbbiekhez tartoznak: növényi ros- tocskák, szénrészecskék, továbbá állati szőrrészletek, felhámtörmelékek és más effélék. Az anorganikus por pedig kovakristálykák, mészkőrészecskék, kovasavvegyületek, igen finom vasszemcsékből stb. áll. Az élő lények körül a legkisebb állatok állandó alakjait, pollenszemeket, finom növényi magvakat, penész- és élesztőgombákat és baktériumokat találhatni a porban. A legfinomabb és huzamosabb nyugalom alatt sem leüllepedő porrészecskék — a napsugárpor — mivoltát már mikroskop segélyével sem lehet kideríteni. A levegő porának vizsgálata. A levegő porának felfogására használhatunk olyan fedőlemezt, melynek közepére egy csepp glycerin! tettünk s a mely fölött a levegőt áramlásban tartjuk. Ha pontosabban akarunk eljárni, akkor megmért térfogatú levegőt lassan, apró buborékokban szívunk át magas és vékony párolt- vizoszlopon: utóbbit elpárologtatva, a maradékot mikroskoppal vizsgáljuk, s akár meg is mérjük.1) r) Fodor Budapesten 1878—79-ben 1 m3 levegőben átlag 040 mgrm pori talált és pedig öszszel 043, télen 0’24, tavaszszal 0‘35, nyáron pedig 055 milligrammot.
