Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A talaj - III. A talaj viszonya a melegség, nedvesség és a levegőhöz

III. A talaj viszonya a melegség, a nedvesség és a levegőhöz.

bj A talajvíz. Ha a lefelé szüremkedő víz egy vízáthat- lan talajrétegre, agyagra vagy vízáthatlan kőzetre talál, akkor a fölött meggyűlemlik és kitölti az olt talált üregeket. Ezen víz képezi a talajvizet; azon talajréteg pedig, a melyben ez helyet foglal, talajvíz-zónának neveztetik.

Capillaris talajvíz. A valódi talajvízréteg fölött a capillari- sok tágsága szerint különböző magasan létezik egy terület, melyben a capillaris attractio következtében az összes capillarisok, sőt a tágasabb üregek egy része is vízzel van telve; ez a capillaris talajvíz zónája.

Az évszakok befolyása. Ha, miként Északi- és Közép- Németországban az esők eléggé egyenletesen — kis nyári emelkedéssel — vannak elosztva az egyes hónapokra; ha, mint a nyári hónapokban majd mindig, a telítéshiány nagy, és ha a talaj nem táglikacsú, akkor a meleg évszakban nem jut semmi víz a talajvízbe, ha csak annak állása nem igen magas, mert a párolgási zónából nagy mennyiségű víz kerül vissza a levegőbe.

Ezzel ellentétben az őszi csapadékoknak, a hóolvadás és a tavaszi esőzésnek, igen nagy befolyása van a talajvízre. A ke- vésbbé bő vizű területeken igen jól tudják, hogy a források víz- mennyisége és a kutak vizének állása a hideg évszak nedvességétől és a hóolvadás lassúságától függ. Midőn a talajvíz tükre emelkedik, fölfelé tolódik a capillaris talajvíz zónája is.

A talajvízbe jutás lassásága. Azon idő, a mely eltelik, míg a csapadékvíz a talajvízbe jut, a pórusok tágasságától függ. Tág likacséi talajnál az esővíz igen gyorsan lefolyik a talajvízbe a praeformált csatornácskákon. Az ilyen tágasabb folyókák között fekvő tinóm porusú, eliszaposodott rétegek visszatartják a nedvességet, azt csupán párolgás által adják ki magukból, de ezen veszteséget a legelső eső alkalmával pótolják.

Finom póruséi, csatornák vagy repedésekkel nem biró talajban talán évek is eltelnek, míg az esővíz eléri a talajvizet.

Ha az évi esőmennyiséget 600 mm.-nek vesszük, s ha ennek fele egyrészt lefutás, másrészt elpárolgás által el is vész, s ha felvesszük, hogy a talajvíz 6 méter mélységben áll, és hogy a rendelkezésre álló porusvolumen 20°/0-ot tesz ki, akkor a jelen évben beszivárgó esővíz — 300 liter pro lm2 — F5 méter mélyre hatol, a következő évben ismét F5 méterrel mélyebbre nyomatik, s így csak 4 év alatt éri el a talajvizet.

A talajvíz állásának meghatározása. A talajvíz mélységét mérőrúddal, mérőszalaggal, csészés készülékkel vagy úszóval mér-