Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A talaj - II. A talaj mechanikus szerkezete
88 A talaj. jobban fogy az oxygén és szaporodik a szénsav, végül nagy mélységekben már oxygén egyátalán nincsen, míg a talaj lég szénsavtartalma 50%-ot, sőt többet is elér. A bakteriumtartalmú talajrétegekben a szénsav mennyiségének a szerves anyagok bomlásával arányban kellene állani; de a talajban mozog a levegő s e miatt az egyik helyre szénsav ömölhet, a másikból szénsav vitethetik el, tehát a bomlás fokának azonossága daczára is nagy helybeli különbség támadhat (Fodor). A talajlevegő szénsavtartalma a sivatag steril talajának 0-9yoo szénsavtartalmától a szántóföld 15%-áig ingadozhat. A talaj egyes alkotó részeinek meghatározása. Ha a talajlevegő szénsavtartalmát akarjuk meghatározni, akkor a megszárított tál aj levegőt kálicsöveken szívjuk át, melyeket a kísérlet előtt és után lemérünk, vagy a Pettenkofer-féle készülékkel dolgozunk. A talaj szerves anyagainak összegét annak izzítása után beállott súlyveszteségéből határozhatjuk meg hozzávetőlegesen. Pontosabb vizsgálatnál a szerves anyagok szélijét kénsav és ka- liumbichromattal szénsavvá változtatjuk, nitrogéntartalmát pedig a Kjeldahl-féle eljárással határozzuk meg. A finomabb talajféleségek nemcsak a szervetlen, de a szerves anyagokat is, mint pl. az alkaloidokat és az ezekhez hasonló testeket (toxinokat stb.) nagy fokban elnyelni képesek. Ha csatornalevet vagy megfestett vizet finom likacsú talajjal megtöltött csőbe öntünk, akkor az ebből alul kifolyó víz színtelen és tiszta lesz. A bomlás erősségét lényegesen befolyásolja a talaj minősége, hőfoka és nedvessége. II. A talaj mechanikus szerkezete. Szemcsenagyság. A talaj, ha csak nem szikla, akkor apró részecskékből, szemcsékből áll. Ha a szemcsének átmérője 03 mm.-nél kisebb, akkor Knopp beosztása szerint az finomszemű homok; ha átmérője 03—PO mm. között ingadozik, középszemű homok, » » 1—2 » » » nagyszemű homok, » » 2—4 » » » finomszemű kavics, » » 4—7 » » » középszemű kavics, » » 7 mm.-nél több, akkor nagyszemű kavics. Az olyan szemcséket, melyeknek átmérője 005 mm.-nél is kisebb, pornak nevezzük; ez többnyire agyagból áll.
