Freud, S. dr.: Pszichoanalizis (Budapest, 1915)

I.

Hölgyeim és uraim! Az újdonság és szokatlanság zavaró érzéseivel kell küzdenem, mikor most az Uj Világrész tudni vágyó közönsége előtt mint előadó jelenek meg. Űgv hiszem, ezt a megtiszteltetést csak annak a kapcsolatnak köszönhetem, mely nevemet a pszichoanalízishez fűzi, s ezért a pszichoanalízisről szándékozom Önökhöz beszélni. Megkísérlem, hogy igen rövid és tömör áttekintésben mutassam he Önöknek ezen új vizsgáló és gyógyító módszer keletkezésének és fejlődésének történetét.

Ha érdem volt a pszichoanalízis létrehozása, úgy ez az érdem nem az enyém. Megalkotásának legelső munkájában nem vettem részt. Még tanúló voltam és utolsó vizsgáimat lettem le, mikor egy másik bécsi orvos, dr. Breuer József1 vette ezt az eljárást először alkalmazásba egy hisztériában megbetegedett leánynál (1880—1881). Mindenekelőtt ezzel a kóresettel és gyógykezelésének történetével fogunk tehát most foglalkozni. Részletes leírását megtalálhatják a „Studien über Hysterie“ című könyvben, melyet később dr. Breuer és én adtunk ki.2

Előbb még csak egy megjegyzést kell tennem. Örömmel vettem tudomást arról, hogy hallgatóim többsége nem tar1 Dr. Breuer József, szül. 1842-ben; a cs. tud. akadémia levelező tagja; (ismeretesek dolgozatai a lélekzésröí és az egyensúly szerv élettanáról.

2 Studien über Hysterie 1895. Fr. Deuticke, Wien. 2. kiadás 1909. Amivel én járultam hozzá e könyvhöz, abból dr. A. A. Brill (New-York) több részletet lefordított angolra. (Selected papers on hysteria and other neuuroses by S. Freud.)