Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)
) 33 C azok többé kevésbé tökéletesek és hogy fokokra oszthatók , amint az őket előidéző légneuiek tisztán, vagy közönséges levegővel vegyülve leheltettek. A’ gyógyszerek kétfélék , valamennyi tetszhalál faj ellen közönségesen ’s különösen hatók. Amazok minden tetszhalálnál, emezek egyedül ezeknél alkalmazhatók. Az előbbeni abban áll, hogy az ártalmas levegőnek befolyását gátoljuk, és az éltetőnek utat nyissunk, sőt mesterségesen is a* tüdőkbe fujjuk, hogy a’ lehellést ismét helyre állítsuk; igyekszünk egyszersmint az élemüvek’ működéseit különbféle izgató szerekkel elősegíteni. Az utóbbi abban áll: hogy ezen légnemeknek igenlegesen okozott ártalmas hatása elkerültessék , és vegytani szerek által köznemitessenek. Ha az agy felé torlódó vérnek jeleit látjuk, eret vágunk, ha az idegrendszer’ háborgásait vészük észre, görcs csillapító szerekkel élünk. Dupuytren a’ szemét- gödrökből kifejlődött lég által okozott tetszhalálnál javaslá a’ savitott-sósav tüdőkbe fújását; és ez által a’ kéngyulatot közönbiteni. De fájdalom ezen tetszhalál’ fajai olly rögtön ragadják meg az egyént, hogy alig van időnk illy szerek’ alkalmazására Tudós Dupuytren szinte tapasztala, hogy a’ sze- métgödrökből kifejlett lég’ köznemiíésére, melly kéngyulat és hugyagból áll, nagyobb mennyiségű savitott-sósav kívántatik, mint a’ tiszta kéngyulat ellen. A’ gyorsaságra nézve, mellyel a’ halál ezen tetszhaláloknál előnyomul, az a’ kérdés támadó- hat: váljon az azokat elő idéző légnemek a’felszívás által hatnak-e, illyképen a’ vérbe ’s ezzel minden életművekbe jutván, vagy a’ tüdők’ idegeit ártalmason illetvén, hatásukat egész az agyra elterjesztik I Ennek a* kérdésnek megfejtése milly nehéz kitetszik : 3
