Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

) 25 C

raíottbe. 6 óra lefolyta után 96. holtan feküdtek, 12 óra múlva midőn az ajtó felnyittaték csak 23-an voltak életben, kiknél a’ küzdés’ bélyege az arcz’ minden vonásaiban látható vala. Különös, hogy előbb köszönt be a’ tetszhalál, mintsem minden savító elfogyasztatik. Ez vagy onnan magyarázható, hogy a’ lehellés által kifeilődött szénsav egyenesen ártalmas hatással bir a’ tüdők’ működésére; vagy hogy a’ lehellés’ további föntartására nincs többé elegendő mennyiségű savitó.

A’ gyúló okozta tetszhalálról.

Gyúló néha magától fejlődik ki a’földből p. o. Spallanzani állítása szerint Modena mellett Bari- gazzó környékén, nem különben állati és növényi részek’ rohadásából. E’ légokozta tetszhalál csak mesterségesen hozatik elő; mind a’ mellett egy azon rendhez számítandó, és ugyan azon ismérte- tő jelekkel bir, mellyekkel az előbbeniek. A’ vér’ ’s a1 test’ többi részei kék szint öltenek.

Az alfojtó-savitat okozta tetszhalálról.

E’ lég két rész fojtóból és egy savítóból áll, következőleg több savitóval bir a’ közönséges levegőnél; mindazonáltal azon szoros összekapcsolásnál fogva, melly miatt a’ fojtótói el nem válhatik, tetszhalált okoz. Ezen kívül különös befolyása van az idegrendszerre, miről többen kételkednek. Davy lehellé be legelőször e’ legnemet, ’s tőle előbb fejszédülést, azután gyomorszúrást, később a’ hallás’ és izomerő’magasztaltságát, továbbá ellenáll— hatlan hajlamot cselekvésre ’s mozgásra, végre pedig némi eszelőséget érzett, mellyet különösen szokatlan élénkség ’s vidorság jellemze, a’ miért is