Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)

Átalános kórboncztan

Közönséges rák.

71

rák) lassan női, változatlan marad vagy bizonytalan időben a sejtképződés túlnyomó lesz (a rostos rák velősrákká lesz), c) Mag- és sejtképződés túlnyomó, a növés gyorsan lialad, a térim tetemes lesz (velősrák).

2) A rák a szomszéd részektől nem különíttetik el, részben úgy női mint az előbbi, részben az által, hogy a sejtképződés folytonosan tovább halad a szomszéd részekben. Ezen módon lassankint a rendes szövetnek nagy mennyisége fajulhat el és vétethetik föl a ráktömegbe, és az előrehaladás ezen módjában fekszik többnyire a rák roncsoló jellege.

A rák a növésnek minden módja mellett igen nagy térimét érhet el. További elterjedése szinte különfélekép történik.

1) Némely rák csak a leirt növési mód szerint terjed a kör- nyi részben; az elsőd rák egyszerű s ilyen marad a beteg haláláig. Ily rák gyakori a bárzsing,, gyomor, bél, méhben és nyirkmiri- gyekben.

2) A rák a legközelebbi nyirkmirigyekben lép fel, melyek az elsődleg szenvedő szervvel nyirkedények által összeköttetnek. Utóbbiak rendes elemei közt oly természetű sejtek támadnak, mint az elsőd rákban levők; azok mennyisége lassankint növekszik, a mirigyek sejtjei elsorvadnak, úgy hogy azok rostjai és edényei képezik a rákelemek vázát. Néha a rákkal érintkező és az azokkal összefüggésben levő távolabbi nyirkedények is ráksejtekkel vannak kitöltve.

3) Lassankint az összes nyirkmirigyek megtámadtatnak, melyek a nyirkedények lefolyásában az elsődleg szenvedő szerv és az edényközpont közé vannak beékelve.

4) Miután az elsőd rák mint egyszerű vagy összetett egy ideig fönnállóit, másodlagos rákok lépnek ugyanazon vagy más szervekben föl. Ezen elterjedés többnyire lassan megy végbe, néha élénk láz és összbántalom mellett (ú. n. heveny rákképződés). A másod rákok száma többnyire csekély, néha azonban roppant és egy egyénen százon fölül számlálható.

A rák befolyása a test működéseire különböző : 1) Nagyon búja sarjadzásnál, reá következő környi ellágyulás és széteséssel lassanként vérszegénység, elsoványodás s végre az aszály legfőbb fokán halál lép föl. 2) A rák káros hatású, nyomása által a szomszéd fontos szervekre, továbbá azoknak roncsolása áltál, midőn azok magának a ráknak szétesésébe vonatnak. 3) A rák ártalmas vagy halált okozó, ha elsőd székét fontos szervben üti föl.