Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
58 Kóros újképletek. azonban csak kivételesen veszik fel a valódi tömlők fajlagos jellegét.-) römlősdagképződés elsőd újonképződés által, a) Az újképlet kütszövetsejtekből indul ki, azoknak élénk szaporodása folytán oszlás által kis sejtek kerekded halmazai támadnak, melyek oszlás által folytonosan szaporodnak; a belső sejtek sávos, nyálkás vagy enyvülékes (colloid) tartalom fölvétele által lassanként megdagadnak s végre hasonnemü tartalomtömeggé folynak össze; a legkülsőbb rétegek hám és kötszövetté lesznek, b) A töm- lősdag újképződése újonképzett mirigyszerü testekből indul ki. (L. a nyolezadík fejezetet.) c) Bizonyos helyen, hol a rendes szövetek izzadmány vagy ömleny által elroncsoltattak és hézag támadt, lassanként a körüliévé kötszövetből í’ostos tömlő képződik hámmal, az izzadmány vagy vér helyébe, a tömlő hajszáledényeiben foglalt vérnek közbenjárása folytán, lassankénti átváltozás és anyagcsere által sávos tartalom lép. A tömlők alkata, képződjenek azok egyik vagy másik módon, átalában következő : 1) Savós, nyálkás és enyvülékes tömlő sdagok (seröse, Schleim- und Colloidcysten). A savó vegyi és physikai sajátságait illetőleg egészen hasonlít a savós izzadmány okhoz; a nyák és az enyvülék szívós, fonalként húzódó vagy kocsonyás, színtelen, sárgás vagy zöldes tömeget képez. A falazat zárt tömlőből áll, kötszövetből alkotva edényekkel, mely kivülrül a körüllevő szövetekkel sejtszövet által van összekötve, befelé pedig mindég hámréteggel béleltetik. A hám többnyire csak egyszerű réteget képez, többnyire lapos, néha hengeralakú s némely esetekben csillszőrcsékkel (Flimmerhaaren) is el van látva. 2) Tömlősdagok, sejtes bennékkel (Cysten mit zelligem Inhalt, Dermoidcysten). A tartalom főrészeiben kövezetbámszerü sejtek vagy pikkelyekből áll, e mellett zsírmagcsákból, epefad- gyanyjegeczekből és sejtek horzsalékából. A falzat átalában vagy részben bőrhöz hasonlólag alkotott. A legegyszerűbb forma az, melyben sima vagy szemölcsöket kiküldő irha és szabványosan rendezett Malpighi-féle recze és szarurétegre szétesett külhám képződik. Ehhez csatlakozik azon forma, melyben azonkivül hajak, fadgyúmirigyekkel, sőt veritékmirigyek is képződnek. Némely esetekben utóbbi csak a fal egyes helyein találtatik, míg a többi falrész a dermoid szövezetnek legegyszerűbb formáját mutatja; ezen helyek akkor többnyire kiemelkednek s közönségesen
