Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
54 Kóros új képletek. 8. A mirigyszövet újképlete (Neubildung von Drüsengewebe). Mirigydag (Drüsengeschwulst, Adenoma, Adenoid). A mirigyszövet újképzése mint a rendes mirigyek túltengése és túlképzése jön elő s mint önálló termék a kötszövetben; az újonképzett mirigyszövet tehát majd úgy lép föl, mint a rendes mirigyek nagyitótömege (Vergrösserungsmasse), majd mint az ezeken vagy ezektől távol ülő dag. Legegyszerűbb forma a rendes mirigyek túltengése, mi részletes vagy átalános s a mirigyelemek : tömlők, bályagcsák, sejtek stb. nagyobbodása által jellemeztetik. A túlképzés már bonyolultabb; az idegelemek szaporodnak s pedig azon módon, mint rendes növésnél a gyermeki korban, sarj- és rügyképzés (Sprossen- und Knospenbildung) oszlás stb. által. Ha ezen változás az egész mirigyet illeti, akkor az tetemesen megnagyobbodik, lassanként rendes alakját elveszti s egy idegen dagét veszi föl. De ba túlképzékenységi újképzés csak egy karé- lyon van karélycsán jelenik meg, ez daggá változik át, mely lassanként a rendes mirigyből kiemelkedik s áttol elkülönittetik. Túlképzés és túltengés előjön az emlőben, herében, paizs-, dülmirigyben, a bőr és takhártyák mirigyeiben (1. különös kór- boncztan). A mirigyszövetnek vagy dagnak önálló újonképzése a kötszövetben, függetlenül a rendes mirigyektől sóba sem jön oly módon elő, hogy talán egy mirigy képződnék, a rendesnek alkata és működésével, hanem csak mint terménye azon tömlők és hólyag- csáknak, melyek a rendes fürtös mirigyek ugyanazon elemeivel hasonosak vagy egyenlők. Ezen tömlők vagy hólyagcsák lapos vagy hengeres sejtekből állanak, melyek épen úgy rendezvék, mint a mirigysejtek és melyek körül majd egy hasonnemü alaphártya húzódik, majd nem; ezek kisebb nagyobb csoportokká egyesülnek, de kivezető csövek nem képződnek. Dagok, melyek ily mirigyszerű szövetből állanak, néha jelentékeny nagyságot érhetnek el s a kötszövetben találtatnak, rendes mirigyek, p. emlők, paizsmirigy közelében, vagy azoktól távol. A tömlők és hólyagcsák kötszövetsejtekből képződnek. Utóbbiak szaporodása folytán oszlás által szorosan összezsúfolt kis, kerekded vagy szegletes sejtek kerekded csoportozata jön létre; ezek oszlás által tovább szaporodnak, a külsők lassanként rövid vagy hosszú hengersejtek szabá
