Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
52 Kóros új képletek. gyorsan egyesülnek, a velő azon helyen eleinte szétesik és csak később termődik újra; a meggyógyult helyen az elemi csövekben egy ideig elfűződés (Einschnürung) látható (Bruch, Schiff). Ha az idegnek egy darabja kivágatik, akkor a gyógyulási folyamat bonyodalmas s azt minden szakaiban még tökéletesen nem ismerjük; a hézág az átvágott idegvégek között ismét oly alkatú idegfonalakkal töltetik ki mint a rendesek, melyek az összeköttetést létrehozzák s az ideget ismét tökéletesen működés- képessé teszik. Ezen idegfonalak mint az idegvégek folytatásai és nem mint elsőd újképletek képződnek képzanyágból vagy sejtből a hézagban; erre nézve minden újabb észlelők egyetértenek, képződésök módja azonban különfélekép iratik le. Waller és Bruch szerint egy idegnek csonkolása után a környi részben minden elemi fonál tökéletesen elfajul és azután az ideg a központi részből szinte tökéletesen újratermődik. Bruch szerint a folyamat következő : az ideghüvelyek magjai oszlás által megszaporodnak, ezek körül tinóm burkok képződnek, melyek egymással összeköttetésbe lépnek, úgy hogy halvány, csomósodott (varicös) magtartalmú fonalak támadnak; ezekben azután tengelyhengerek és velő képződnek s az ellemi fonal kész; ezen módon képződnek tehát újra a központi végből az idegnek egész környi részében lassanként minden idegfonalak. Lent szerint az elemi fonalak a környi részben nem teljesen fajulnak el, hanem a sejthüvely megmarad és ebben később ismét tengelyhengerek és velő képződnek. Schiff szerint a sejthüvelyen kivül a tengelyhengerek is megmaradnak és csak a velő fajul el zsiros átváltozás folytán, az újratermődésnél tehát csak ennek kell újraképződni s a hézagnak új elemi fonalakkal kell kitöltetni; ezek mindkét végből nőinek a közép felé s itt egyesülnek; csak ekkor képződnek halvány hengercsikok (cylindrische Streifen), ezekben előbb a tengelyhengerek és sejthüvely jönnek létre és csak később a velő, mire az elemi fonalak kettős körrajzot mutatnak. Hjelt az idegrostok újképzését petéded és orsóalakú sejtekből Ó3 magvakból észlelte, melyek az idegvégekhez tartozó idegburok (Neurilem) ugyanazon elemeinek szaporodása által jönnek létre. Ha idegduczok (Ganglien) egyszerűen átmetszetnek, a seb hegképződés nélkül, közvetlen egyesülés folytán gyógyul (S eh itt); ha idegduczok részben vagy egészen kivágatnak, Schrader szerint semmi újratermődés nem áll be. Valentin és Walter a hegtömegben egyes duezsejteket láttak.
