Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
Á kötszövet újképlete. 33 a növés szabályellenes és korlátlan mivoltára, addig el nem dönthető, mig pontosan nem tudjuk, mennyire hatnak az idegek szabályozóig a táplálásra. I. A kötszövet új képlete (Die Neubildung des Bindegewebes). Az újonanképzett kötszövet, mint a rendes, sejtekből, sejtközti- és alapanyagból áll. A sejtek túlnyomólag orsó- vagy csillagidomúak, hosszú, üres nyújtványokkal, melyek egymás közt közlekednek és azért összefüggő rostszövetet vagy csatornarendszert képeznek; a sejt teste többnyire kicsi, a hártya szorosan fekszik a petéded vagy kerekded magra s eczetsav hozzáadása által nem tűnik el. (Egyes észlelők a kötszövetsejtek hártyájának léteiét tagadják.) A kötszövetben, kemény, enyvetadó (leimgeben- der) alapanyaggal, a sejtek csak akkor láthatók, ha a magában átlátszatlan alapanyag eczetsav által átlátszóvá tétetik; csak fiatal kötszövetben, lágy, nyálkás, átlátszó alapanyaggal láthatók minden hozzáadás nélkül könnyen a sejtek; abban kerek sejtek is találtatnak, nyujtványok nélkül. A sejtek egyenközüleg futnak valamely irányban vagy hálóalakúlag rendezvék (II. 1.). Az alapanyag kiképzett kötszövetben enyvetadó, kemény és eredetileg hason nemű, többnyire azonban a sejtsorok irányának megfelelő]eg rostos menetekké (zu faserigen Zügen) csoportosul, végre egyes kötegekre bomlik föl és ezek ismét finomabb vagy durvább rostocsokra. Ha a sejtek valamely irányban egyenközüleg rendezve fekiisznek, a rostok hasadozása is azon irányt követi; ha a sejtek mederkés (areolär) hálózatot képeznek, ugyanaz történik a rostmenetekkel is. Ki nem képzett kötszövetben az alapanyag többnyire nyákgazdag vagy tisztán nyákos; a kiképzettben is találtatik néha nyálkás szövezeti folyadék kis mennyiségben. Ha az összetételt nagyából tekintjük, a kötszövet tömött és lazára oszlik; az első kemény, fehér, nehezen szétvágható és fosztható tömegeket képez, egyenközű vagy gyakrabban meder- szerüleg sűrűn összekuszált rostmenetekkel; utóbbi tághurkú, rostokba könnyen szétszaggatható hálózatot képez : sejtszövet a szó közönséges értelmében. A kötszövet újképzése mindég rendes kötszövetből vagy ahhoz közelálló porcz- és csontszövetből indul ki. Az újképzés legegyszerűbb formája rendes kötszövetből a Förster, kórboncztan. 3
