Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)

Előszó

ELŐSZÓ.

Velen munkának feladata a gyógytudomáuy hallgatóival a kór- boncztan tartalmának tömött (gedrängt) átnézetét megismertetni, hogy ők, erre támaszkodva, a kimerítő (ausführlich) előadásokat e téren és a bonczolásokat hasznokra fordíthassák s ezt ismétléseknél (Repetitionen) alkalmazhassák. A gyakorló orvosok szükségletét ennek kidolgozásánál kevésbé vettem figyelembe, mégis több oldalról történt nyilatkozatokból meggyőződtem, hogy az ily tömött átnézet reájok nézve sem haszon nélküli, mit tekintetbe véve, a leíráshoz a legkönnyebben hozzáférhető képes munkákból rajzok idézését csatoltam. Előadásomban, saját megfigyeléseimet és vizsgálataimat véve kiindulási pontul, megkisérlettem a régibb és újabb irodalomban felhalmozott anyagot e tankönyvben lehető legtömöttebb (concis) formában feldolgozni; emellett annak, a mi sajátom, majdnem teljesen be kellett az idegen anyagba, olvadni, mennyiben nem saját vizsgálataimat napvilágra hozni és azok számára szaktársaim elismerését kivívni volt czélom, hanem tisztán és egyedül oktató-gyakorlati kórboncztani dolgozatot nyújtani.

Minthogy a kórboncztan kifejlődése önálló tanulmánynyá csak újabb időben kezdődött, a feladat, a leendők közöl a maradandó becscsel bírót kijelölni, nagyon nehéz; legjobban meg fog