Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)

Átalános kórboncztan

Vérzés. IT szabadon a hártyák felszínére — sávos-, takhártyákra — ömlik ki, majd a szervek gyurmájába; itt vagy a szövetek közti hézagokba tolul be és azokat többé kevésbé felduzzasztja : aláömlés, vér­ái áíu tás, vér szűrein, tarjag (Suffusion, Sugillation, Ecchimose) vértöm ülés (Infarct), vagy a szövetrészeket szétroncsoija, midőn vérrel telt gócz : vérömlenyes góez (hämorrhagischer Herd) támad. A kiömlött vér mennyisége néhány csöpp és egy vagy több iont között változik, az edény nagysága szerint, melyből a vérzés történik. Fris vérömléseknél a kiömlött vér -— vérömleny (Extravasat) — majd folyó, majd megaludt; utóbbi esetben majd sötét gomolyok képződnek, majd a rostonya nagy mennyiségben kiválik, midőn az a többi vértömeget tokként körülveszi, vagy annak központját képezi, vagy abban lassanként elvész. Rendellenes nyílások vagy repedések az edényekben létre­jönnek : mindennemű külerőszaki sértések által, — az edényfalak kopása által kívülről : fekélyek, daganatok, — az edényfalak el­fajulása által: zsíros elfajulás, elmeszesedés, lob, — mértéken túl emelkedett vérnyomás, kisebbedett légnyomás által, — a vérkép­ződés változása által, minek többnyire az edényfalak hiányos táp­lálása és sorvadása a következménye : süly, hagymáz, fehérvérű­ség (Leukämie), vérzékenység (Hämophilie). A szervek boneztani változásai a vérzés folytán nagyon különbözők, a vérzés forrása, kiterjedése, a szerv alkata és egyéb bonyodalmak szerint. Igen csekély vérzéseknél a vér a szövetrészek között egyen­letesen felosztva találtatik; utóbbiak többnyire változatlanok, rit­kán szétroncsoltak; találunk elváltozott és változatlan vértestecse- ket, alvadt rostonyának kis részletecskéit és a szövetben vörös színesedést a kilépett vérpir által létrehozva. A repedések a haj­száledényekben nem láthatók. Vérömlenyes góczoknál a gócz közepeben tiszta vért találunk felhalmozva; az többnyire lágy, sötét tömeget képez, néha fel van oszolva savóra és rostonyaalvadékra. A gócz falai fele a véralkat­részek közt egyes szövetdarabok találtatnak, magukban a falak­ban szétroncsolt szövetrészek vérrel, kifelé lassanként a rendes szövetbe átmenve. Véres tömülésnél a szervekben körülírt, sötetvörös, kemény kiemelkedett helyet találunk; a szövetnek minden részei közt, minden üregben vér van felhalmozódva, a szövetek vörösek, a hajszál- és kis edények vérbők. y o Fors tér, korboneztau. u

Next

/
Thumbnails
Contents