Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
I. A szervek vérmennyiségének változásai és a vérkiömlések. A. Vérbőség (Hyperaemie). A vérbőséget jellemzi a vérmennyiségnek szaporodása valamely szerv vagy testrész edényeiben. Ezen állapot leginkább a baj száledényekben s a kisebb vissz- és literekben jő elő. A vérmennyiség szaporodása nem lehetséges a keringési tér nagyobbodása nélkül és azért az edényeket mindég kitágulva, sőt nem ritkán hosszabbúlva és azért rendellenesen kigyódzóknak találjuk; a tágulás majd egyenletes, majd egyes helyekre szorítkozik : orsó- forma, zsákszerű. A véredényekben jelenlevő vér vértestecsekben a rendesnél többnyire gazdagabb, azok gyakran sűrűn feküsznek egymásra, sőt néha oly erősen össze vannak zsúfolva, hogy az egyes testecsck többé nem is különböztethetők meg, hanem az edény mintegy egyenletes sötétvörös tömeggel látszik kitöltve. (Ezen állapot jellemzi a pangást [Stasis]). A túlságos vérmennyiséget a vér mérése által meg nem határozhatjuk, hanem csak hozzávetőleg becsülhetjük meg, azért mindenkinek szükséges a dolgozó és bonczasztaloknál valamint a górcsői vizsgálatoknál a szervek rendes vértartalmáról és annak ingadozásairól pontos ismeretet szerezni. A vérbő szerv sötétebb színű, vörös (minden árnyalatban a legvilágosabbtól a legsötétebb vörösig), a rendes színezet megváltozik, néha egészen elenyészik; többnyire nagyobb terjedelmű, nehezebb és keményebb összállású, a metszfelszínből nagy mennyiségű vér szivárog; a hajszáledények vérbősége által egyenletes vörösség támad, minthogy az egyes hajszáledények szabad szemmel fel nem ismerhetők; kis vissz- és üterek úgy néznek ki, mintha vörös tömeggel volnának belővelve és vörös hálózatot, különféle ágasbogas belöveléseket képeznek. Az okok szerint megkülönböztetünk 1) erő művi vérbőséget (mechanische Hiperämie); ez létrejő a szívlökések gyengülése, az üterek összehúzékonyságának és ruganyosságának kiseb- bedése, az edény falak táplálási és beidegzési zavara, a visszeres
