Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
Szerviiletlen új képietek. 85 jönnek létre. Leginkább találtatnak a lépben, nyirkmirigyek ben, májban, vesékben, egyes esetekben a mellhártyában, gyomor-, bél-, nyelv- és légcsőtakhártyában. Semmi további változásnak nincsenek alávetve s fekélyes roncsolódásra semmi hajlamot nem mutatnak. g) Hagymázos gumók (Typhusknoten). A hasi hagymáznál mindég jellemző újképletek jönnek elő, melyek természetök szerint a mag- vagy nyirksejtdagokhoz is tartoznak. Többnyire köles- egész kendermagnagyságú fehér, velős csomócskákat mutatnak, melyek összefolyás által terjedelmesebb csomókat is képezhetnek s kiválólag kis, kerek és peteidomú, fénylő magvakból állanak, melyek mirigy- vagy kötszövetsejteknek belgyarapodási szaporodásából származnak. Az újképlet főszéke a csipbélnek és rémesének takhártyája, ezekben ismét a Peyer-féle és magányos mirigyek; ezenkivül előjön a bélfodormirigyekben, a lépben és gyakran a máj és vesékben is, hol a gumók gyakran oly kicsinyek, hogy csak górcső segélyével láthatók. A vörheny és más kütegeknél is jönnek elő hasonló kis csomócskák a máj és vesékben. LL Szervületlen újképletek (unorganisirte Neubildungen). 1) Hal mázok (Concremente) és kövek szén- és vilsavas mészből élettani és kórtani szövetekben, izzadmányokban és váladékokban. (L. elkrétásodás.) 2) Kásadagos pép (atheromatöser Brei) mészók, epefad- gyanyjegeczek (Cholestearinkrystalle) és zsirszemcsékből (1. kásadagos folyamat). 3) Zsír mint fadgyany szemcsék (Stearinkörnchen) vagy elaingolyócskák zsírátváltozás után, mint folyó vagy jegeczes (tűidomú különálló vagy nyalábszerűen csoportozott margarinjege- czek) tömegek üszők után. 4) Epefadgyanyj ege ezek (Cholestearinkrystalle) zsír és mészsókkali együttes fellépésen kivül magányosan is, mint izzad- mányoknak és tömlőbennéknek maradványa. 5) Kövek (Steine) a mirigy váladékok fajlagos alkatrészeiből összetéve : húgykövek, epekövek.
