Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

A cukorbetegség sebészeti vonatkozásai

96 egy diastasés fermentum által ezt a rögzített glykogent a vérben oldható szőlőcukorrá átalakítani és pedig abban a mértékben, mely­ben a szövetelemek ezt a cukrot elfogyasztják és megkívánják. (A,) A szövetekben a cukorfogyasztás folyamata alatt vegyi ter­mékek keletkeznek (talán tejsav), melyek mint hormonok arra figyel­meztetik a májat, hogy a vérben levő cukorkészlet nívója süllyedni kezd. (Ao) A fogyasztó elemek és a májnak ezen egyensúlyozó együttműködésének köszönhető az, hogy a vér cukortartalma egész­séges embernél állandó. A máj cukortermelő tevékenysége ezen primitív szabályozá­son kívül még egy bonyolultabb szabályozó készülék hatása alatt áll. Van egy szervcsoport, mely mint a cukortermelés fékező je sze­repel: ennek a hatása alatt lassabbodik a glykogennek cukorrá való átalakulása. Van egy másik szervcsoport, mely a máj cukortermelé­sét gyorsítja. A fékező készülék a pankreas és az autonom idegrendszer, a gyorsító készülék a chromaffinsejtek csoportja, elsősorban a mel­lékvese velőállománya és a Sympathikus idegrendszer. A pankreas óriási jelentősége Mering és Minkowsky óta már orvosi közkinccsé vált. Kétségtelenül egy belső váladéka az, mely a májban folyó diastasés cukortermelésre gátlólag hat. Ezen anyag termelése a pankreas sajátszerü szövetelemeihez, az úgynevezett Langerhans-szigetekhez van kötve. Nagyságuk a vese glomeruluso- kéhoz hasonlít. Már kinézésük, bőséges véredényhálózatuk és fel­tűnő világos parenchyma-sejtjeik morphologiai önállóságuk, festékek­kel szemben való viselkedésük a priori functiós önállóságuk mellett szól. Miután egyes vizsgálók (Herxheimer, Karakascheff) jelentősé­güket némileg tgadták, legújabban beható vizsgálatok (Russel, Salty- kow, Heiberg, Weichselbaum, Lubarsch, magyar részről Halász Ala­dár, a szigettheoriát ismét diadalra vitték. Mint számos cukorbete­geken végzett szövettani vizsgálatok mutatták, a Langerhans-féle szigetek változásai (vizenyős, sklerotikus és hyalin elfajulások, utána következő atrophiával) a cukorháztartásra ugyanolyan hatással van­nak, mint állatnál a pankreasnak egészben vagy részben való eltá­volítása. Kellő fékező készülék híján a cukortermelés felszökik, a máj cukorrá folyósítja a glykogent, mindjárt miután ez termelődött. A cukortermelő folyamat fokozója a chromafíin-rendszernek a terméke, az adrenalin. Állatnál is, embernél is adrenalin-befecsken­dezés után rögtön felszökik a vér cukortartalma és beáll a glykosuria. Viszont a mellékvesék megbetegedése, az Addison-betegség folya­mán előálló gümős szétesésük csökkenti a máj cukortermelését; a vér cukortartalma süllyed, a szövetek nem kapják meg a rendes munkavégzéshez szükséges anyagot és a halál végre mint a sejtek éhhalála fog bekövetkezni. A pankreatogen-gátlás és a chromaffinogen-fokozás kellően ki­egyensúlyozott volta szintén garantálja a cukorháztartás egyenle­tességét, a vér egyenletes cukortartalmát. Sémánkban felvesszük, hogy ezen belső secretumok directe a vér útján hatnak a májban le­játszódó folyamatokra; {B és Bx) bár vannak kutatók, kik nyomós

Next

/
Thumbnails
Contents