Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában

Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában.

Ha az orvosok továbbképzése az orvosi képzés hiányának a pótlását jelentené, akkor nem léteznék szükségesebb tárgy, mint a köszvény. Mint hallgatók, vajmi ritkán láttunk köszvényes beteget a klinikára tévedni. Akik később oly szerencsések voltak, hogy úgy mint én, egy belgyógyászati klinika kötelékén belül az oktatás munkájában részt vehettek, duplán érezték a visszás voltát annak, hogy ennek a fontos, sokfelé ágazódó, a gyakorlatban ily nagy helyet elfoglaló korcsoportnak néha éveken át nem akadt representáló képviselője. Kitörő örömmel, mintha igazi rántásról lett volna szó, értesítettük mesterünket, Korányi Frigyes bárót, ha sikerült igazi köszvényes beteget a klinikán elhelyezni; előadása, melyhez az eset csak az alkalmat, de a klinikán kívül szerzett óriási tapasztalatai az anyagot szolgáltatták, ilyenkor ünnepszámba ment. Annál meglepőbb az általános gyakorlattal foglalkozó orvosra nézve, ha a köszvénynek és a vele határos kórformáknak igen nagy elterjedését látja a publikumban, mely annál nagyobb, minél jobb körökből rekrutálódik a gyakorlata. Azt kellett tapasztalnom, hogy a legkiválóbb képzettségű orvosok is többé-kevésbbé idegenül állottak ezzel a betegséggel szemben. Szilárd alap nélkül, behódolnak kórtani felfogásukban a legújabb elméleteknek; gyakorlati ténykedésükben — kiki konzervatív vagy haladó természete szerint! — minden régi vagy új előítéletnek.

Ha most az alábbiakban a köszvény kortanának újabb fázisait rajzolom, tessék ezt úgy venni, mintha csak pillanatképet akarnék rögzíteni, mert bármennyit is dolgoztak ezen a téren és bármilyen kielégítők az eredmények, mégis lehetséges, hogy holnap az egész kérdés képe más színt fog ölteni. Ezenkívül tagadhatatlan, hogy a kórtani kutatások és a gyakorlati tapasztalatok között nincs meg a kellő összhang.

A köszvény kortanának a központjában már egy évszázad óta áll a húgysav és ma is mindenkinek, aki a köszvény tanával akar foglalkozni, előbb a húgysav élettani szereplésével tisztába kell jönnie, amint ez az újabb kutatásokból kialakult.

Ma tudjuk, hogy a húgysav az ú. n. mtkleinanyagcserének a végterméke. A nukleinok, vagy jobban mondva, a nukleoalbuminok, a sejtmagvak jellemző alkatrésze, a fehérnyefélék nukleinsavval való vegyületei és ennélfogva a nukleoalbumin anyagcseréje tulajdonkén-