Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

Az epekőbetegség kór- és gyógytanának néhány kérdéséről

72 harmadik, negyedik, ötödik napján látjuk, akkor a lázgörbe fogja tevékenységünket irányítani. Leszálló lázgörbe mellett várakozó álláspontra fogunk helyezkedni, folytonos láz vagy pedig emelkedő láz esetében sebészt fogunk hívni. Vannak sebészek, például Riedl, kik a cholecystitisnél a korai műtét hívei, ép úgy, mint az appendicitis,nél. Riedl szerint a cholecys­titis amint a baj gyulladásos jellege diagnostizálható, már a roham elején operálandó. Ezért korai műtéttel meg akarja akadályozni, hogy a kövek a cystikusba és a choledochusba lépjenek, de meg kell jegyeznem, hogy Riedlmk ezen radikális álláspontját nemcsak a bel­gyógyászok nem osztják, akik nagyon sok cholecystitisnek spontan gyógyulását látják, hanem a legtöbb sebész sem. Azok a javallatok, amelyeket más sebészek, például Körte és Kehr, nálunk Herczel, Pólya, Borszéky felállítanak, jóval szűkebbek és még ezeket sem sikerült az orvosok zömének, vagy pláne a szen­vedő világ tudatába vésni, mely természetszerűen az egyes epekő­bajok között distingválni nem tud. Azok a cholecystitisek, amelyek önként visszafejlődnek, több­nyire sávos természetűek. Azok, amelyek nem fejlődnek vissza, sőt progrediáló jellegűek, genyesek és az epehólyagfal ulcerozus elvál­tozásával járnak. A fehérvérsejtszámlálás a kieringő vérben képes néha a fertőzés ereje és az epehólyag savós vagy genyes tartalmáról felvilágosítást adni. Néha a gyulladt epehólyag és környezete oly felszínesen fekszik, a lobos duzzanat olyan tömeges, hogy a próba- punktió magától látszik ajánlkozni. Azt hiszem, nem minden orvos fog ennek a csábításnak ellentállni. Kétes esetekben mindenkinek azt tanácsolom, hogy határozzon inkább az aktív eljárás mellett. Leg­főbb vezérfonál gyanánt a gyakorló orvos számára mint említettem, a pulzus szolgáljon. 2. A második javallat legfontosabb terrénuma az epehólyag idült empyémája. Ha a cholecystitis heveny lezajláza után az epehólyag ugyan kisebbedik, de mindig érzékeny marad, hosszantartó fekvésre sem javul, ha emellett a temperaturák állandóan subfebrilisek, ha a beteg nem tudja magát teljesen összeszedni, sápadt, subikterikus, ha emellett a szomszédos szervek felől jelentékeny összenövési zavarok keletkeznek, ha a kisfokú idült sepsisnek ezen képéhez néha-néha hónaponkint egyszer-kétszer hevenyebb rosszabbodások csatlakoz­nak, akkor idült cholfecystitist vehetünk fel. A ductus cysticusban levő kő által elzárt, zsugorodó hólyagban állandóan pang a fertőző anyag. Ezekben az esetekben szintén műtétet ajánlunk. Az ilyen betegek nem csak krónikus állapotukat sinylik, hanem a gyulladás heveny fellobbanásának bármikor ki vannak téve. Ilyen heveny fel- lobbanás alatti műtét a meglevő hegesedés és összenövések mellett természetesen jóval nehezebb, mint akkor, mikor az epehólyag tar­talma kevésbé virulens, tehát az idült állapotban. A hydrops cystitis felleae nagy, könnyen mozgó, felületesen fekvő epehólyagjával mintegy magától ajánlkozik a kés alá. De ne felejtsük el, hogy ezen kórállapot már a cholecystitis spontan gyó-

Next

/
Thumbnails
Contents