Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Az anaciditásról
8 3. Nem rákos eredetű achylia gastricánál a legtöbb esetben a gyomor gyors kiürülését észleljük. Ugyanezt tapasztalhatjuk a ráknál is, de csak akkor, ha a daganat a funduson vagy a pars médiában fejlődik, különösen a curvatura minor rákjainál. Gyorsított kiürítés tehát nem szól a rák ellen. Anaciditást és lassított kiürítést a pylorustáj rákjainál találunk. Ezen együttes előfordulás különösen akkor lesz bizonyító, ha e mellett a gyomor peristaltikája élénk. Anaciditást, lassított kiürülést és csökkent peristaltikát jóindulatú achyliáknál is találhatunk, ha a gyomor izom- zata elveszítette a tónusát. 4. A Röntgen-vizsgálat nem rákos anaciditásnál a bismuth- pép gyors kiürülésén kívül semmi rendellenességet nem mutat, de sajnos a rák kezdeti stádiumában sem vagyunk képesek jellemző Röntgen-képet nyerni, csak előhaladottabb esetekben lehet a gyomor contourjainak egyenetlen voltából és a bismuth-árnyékban mutatkozó környi hiányokból biztos következtetéseket vonni. Negativ Röntgen- lelet tehát szintén nem szól határozottan a rák ellen, holott a positiv Röntgen-kép természetesen rák mellett lesz értékesíthető. 5. Gyomorráknál majdnem állandóan találunk vérnyomokat a székletételben, közönséges achyliánál csak kivételesen akkor, ha az achylia erősen haemorrhagiás proktitissel jár. Ezen kívülről jövő vérnyomokat azonban könnyű a gyomorból származó és a bél sárral bensőleg keveredett vérnyomoktól megkülönböztetni. A gyomor- bennékben állandóan található vér szintén carcinoma mellett szól. Látnivaló tehát, hogy mindazokban az esetekben, ahol a gyo- morcarcinomának valamely durva tünete (tapintható tumor, kávé- aljszerű hányadék, brutálisan bizonyító Röntgen-kép) nincs, a megkülönböztetés mindig az egyéni mérlegelés tárgyát fogja képezni. Az orvosok ezen gyakori dilemmáján nem változtatnak azok a majdnem állandóan felmerülő mesterkéltebb laboratóriumi eljárások, melyek a kezdődő rák diagnosisát ígérik. Mindezek az eljárások, pl. a tryptophanpróba a gyomorbennékben, a vér antitrypsinvizsgá- lata, az úgynevezett Salomon-féle próba, mely abból áll, hogy a rákos gyomor reggel éhomra fehérje-tartalmú bennéket ad, a nem rákos gyomor azonban fehérje-menteset, a különböző vizeletvizsgálatok, a Freund-Kaminer-féle vérsavó próba, az Ascoli-féle meiostag- min próba és módosításai épp oly kevéssé adnak biztos támpontot, mint a fentebb felsorolt vizsgálati eljárások, viszont egy gyanu- momentummal több vagy kevesebb nem fogja diíferenciáldiagnosti- kai mérlegeléseinket befolyásolhatni. A gyakorlat nyelvére lefordítva ezekben az esetekben a punctum saliens ez: meg van adva egy ana- ciditás; elég indicium van-e ezenkívül arra, hogy egy próbalapara- tomiát ajánlhassunk vagy sem? Ha a fent felsoroltak közül három gyanumomentum fennforog, pl. anaciditáson kívül állandó tejsav- reactió, normális vagy lassított gyomorkiürülés és megfelelő anamnesis, akkor a próbalaparatomia indokolt. De így is néha meglepetések fognak bennünket érni. A gyomorcarcinomát kisérő anacid állapotokkal lehet az előbbieket, mint jóindulatú anaciditásókat szembeállítani. Ez tér-
